Stumpf István újra a fedélzeten

D VAJ20170608009
2021.01.30. 20:09
Megállapodtam Stumpf Istvánnal, aki vállalta a felsőoktatási modellváltás koordinációját – írta ki közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök. Vagyis elásták a csatabárdot, és a jogász szakkollégium alapító igazgatója, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, volt alkotmánybíró nehéz terepen vállalt kormánybiztosságot, hiszen a tüntetésekkel, tiltakozásokkal lázadó felsőoktatásban kell híveket szereznie az új fenntartói modellnek.

Az első Orbán-kormányban a kancelláriát irányító Stumpf István karrierje még az állampárti rendszerben kezdődött. Saját bevallása szerint majdnem pap lett belőle, de végül világi pályát választott: 1982-ben az ELTE jogtudományi karán végzett, majd 1985-ben – Bihari Mihály bíztatására – szociológiából szerzett másoddiplomát.

A Ménesi úttól a Kossuth térig

A nyolcvanas években került kapcsolatba a Fideszt ma is irányító politikusokkal: 1983-ban alapító igazgatója volt annak az egyetemi szakkollégiumnak, amelynek tagja volt többek között Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó, Fodor Gábor, Simicska Lajos és Kövér László. A szakkollégium 1989 után vette fel Bibó István jogfilozófus nevét. A nyolcvanas években felelős kiadója és szerkesztője volt a Századvég folyóiratnak, majd 1991-ben alapította meg a Politikai Századvég Iskolát, amelyből később kinőtt a Századvég Kutatóintézet.

Tanulmányait 1989-ben az Európa Tanács nyári vezetőképző és nyelvi kurzusán Londonban folytatta, 1990-ben German Marshall ösztöndíjasa volt az Egyesült Államokban. 1992–93-ban a Harvard és a George Washington egyetemeken közpolitikával foglalkozott. 1996-tól a politikatudomány kandidátusa, 2008-ban politikatudományokból habilitált. 2015-től egyetemi tanár.

1987-től az MTA Politikai Tudományok Intézetének tudományos kutatója lett, majd 1989-től a szervezet megszűnéséig a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának elnöke, valamint a Hazafias Népfront alelnöke volt. Az állampárti politikai elithez családi kapcsolatok is fűzték: felesége a Dunagate-botrány miatt lemondani kényszerült belügyminiszter, Horváth István lánya, akivel 1983-ban házasodtak össze, és négy gyermekük született.

A rendszerváltozás után három évig az első köztársasági elnök, Göncz Árpád ifjúságpolitikai tanácsadója, 1994 és 2002 között pedig a Soros Alapítvány kuratóriumi tagja volt.

Az 1998-as választások után 2002-ig az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere lett. Stumpf volt az első, aki nem államtitkárként, hanem miniszterként irányította a kormányfő hivatalát. Ő alakította ki a tükörreferatúra rendszert a Miniszterelnöki Hivatalban. Ennek lényege: minden egyes tárcának és kormányzati szakterületnek volt egy külön felelőse a kancellárián.

2002-től a Századvég Alapítvány elnöke.

Hümmögés és hangos nemtetszés

Stumpf Istvánt – Bihari Mihállyal együtt – 2010. július 23-án választotta meg az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává. Jelölését, majd megválasztását élesen bírálták ellenzéki oldalról. A kritikusok szóvá tették, hogy Stumpf tudományos munkássága, kutatásai nem a közjogra, hanem a politológiára irányultak, és nem jogból, hanem politikatudományból habilitált. 

Úgy vélték, hogy az egykori kancelláriaminiszter a kormánypártok helytartója lesz a testületben, és megpróbálja a Fidesznek kedvező irányba billenteni a döntéseket.

Az utolsó, kilencéves megbízatási idejét kitöltő alkotmánybíró alaposan rácáfolt a kétkedőkre. Megszavazta a pofátlanul magas végkielégítések 98 százalékos adóját visszamenőleg kivető törvény elkaszálását, de támogatta azt a döntést is, amely alkotmánysértőnek nyilvánította az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit. Nem kapott jó pontot azért sem, hogy előadó bíróként jegyezte az előzetes választási regisztrációt megsemmisítő határozatot is, majd sorra kapta a vallási szervezetek jogállásával, valamint a közérdekű adatok igénylésével összefüggő ügyeket.

Időnként szívesen eleresztgetett egy-egy politikailag ütős mondatot. A washingtoni székhelyű Heritage Foundation konzervatív kutatóintézet 2012 őszén rendezett konferenciáján például megüzente:

az Alkotmánybíróság nem fél attól, hogy elszánt és éber védelmezője legyen a magyarok szabadságjogainak, ha a parlament túllépi alkotmányos határait, és a bíróság nem fél majd, hogy így cselekedjen, amíg én ott vagyok.

Megnyilvánulásai, alkotmánybírósági állásfoglalásai eleinte hümmögést, később viszont már hangos nemtetszést váltottak ki a kormányoldalon, sőt egyesek a háta mögött már a Fidesz árulójának is nevezték.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott korábbi házelnök és Stumpf István alkotmánybíró beszélget Az nem lehet, hogy súlyos bűntett ne legyen büntethető - az igazságtételi törvények negyedszázad távlatából címmel rendezett konferencián az Országház Delegációs termében 2017. szeptember 12-én.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott korábbi házelnök és Stumpf István alkotmánybíró beszélget Az nem lehet, hogy súlyos bűntett ne legyen büntethető - az igazságtételi törvények negyedszázad távlatából címmel rendezett konferencián az Országház Delegációs termében 2017. szeptember 12-én.
Fotó: Soós Lajos / MTI

A számok nem hazudnak

A nyíltszíni konfliktus 2013 tavaszán robbant ki, amikor egy újabb konferencián kijelentette, hogy az Országgyűlés kétharmados többsége

túllépett bizonyos alkotmányos normákat,

akkor betelt a pohár. Kövér László házelnök volt kollégiumi szobatársa megjegyzésére epésen úgy reagált, hogy Stumpf Istvánt ugyan a Fidesz jelölte alkotmánybírónak, de soha nem volt a párt tagja, és jól meglennének „az általa képviselt önhatalmú és parttalan jogászkodás nélkül”.

Ami az Alkotmánybíróságon töltött kilenc évét illeti, Stumpf intézmény volt az intézményben. A 2010-es évek elején még együtt dolgozott a régi alkotmánybírói gárdával, amit metaforikusan úgy írt le: „én voltam az utolsó, aki még látta Lenint”. Testületen belüli szerepe sokat módosult az évek folyamán: 

eleinte húsbavágó, nagy horderejű ügyeket kapott, később viszont be kellett érnie a resztlivel.

A számok nem hazudnak: míg 2011-ben 41 (ebből 26 érdemi határozattal befejezett) ügynek volt az előadó bírója, 2018-ban már csak 21 ügye lett, 9 érdemi határozattal. És ami még ennél is árulkodóbb: 2011-ben jobban tudott azonosulni a régi, vegyes identitású testület többségi véleményével, hiszen csak 7 különvéleményt és 4 párhuzamos indokolást írt, míg 2018-ban nem kevesebb, mint 20 különvéleményt és 18 párhuzamos indokolást.

Visszatekintve az életpályámra, inkább intézményeket építettem, amelyek lehetőséget teremtettek minden generáció számára, hogy a maga kultúráját kihordja

nyilatkozta 2018 tavaszán az Arsboni című online folyóiratnak.

Szerintem ezek sokkal szélesebb módon kötődnek a magyar társadalomhoz, mint egy párt. Nem vagyok hatalmi politikus, és nem is szeretem azokat, akik egydimenziósan gondolkodnak a hatalomról és a politikáról. Nem hiszek a tisztán érdekvezérelt politikában, az értékorientált cselekvés minden politikus teljesítményének mércéjéül kell, hogy szolgáljon. Ahhoz kell igazi politikusi tehetség, hogy egyensúlyt teremts a kettő között. Az érték és az érdek egyensúlyának megtalálása nagyon nehéz kihívás, mert ezek mindig ütköznek. A szabadságszerető ember Bibó István-i tízparancsolata adta számomra a legfontosabb útmutatást a közéleti szerepvállalásaimhoz.

Problémák az uralkodói udvartartásban

Bár bízott benne, a kormánypártok 2019 nyarán nem jelölték újra alkotmánybírónak. Az elmúlt másfél évben kissé félrehúzódott. Ez persze nem jelentette azt, hogy időnként ne rukkolt volna elő kormánykritikus, vitriolos megjegyzéssel. 2019 szeptemberében például meglehetősen átfogó, a kormányzás szerkezetét és intézményrendszerét is érintő előadást tartott a Politikatudományi Intézetben. Mint kifejtette, 

a magyar közjogi berendezkedésben továbbra is benne van egy félprezidenciális átalakulás lehetősége, de szerinte tartalmilag már ma is prezidenciális kormányzás folyik.

Míg korábban a parlament szavazott a kormányprogramról, ma a miniszterelnök mindenféle kontroll nélkül határozhatja meg a kormány politikáját. A rendszerváltoztatás után még sosem volt ilyen erős ez a pozíció.

Egykori munkahelyére utalva közölte, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda felállításával és Rogán Antal felemelésével

törésvonal keletkezett a hatalmi centrumban, problémák jelentkeztek az uralkodói udvartartásban, és ez a helyzet sokáig nem volt tartható.

De nem kímélte a jogalkotást sem:

Magyarországon 2010 után simán előfordulhatott, hogy a kormányban pénteken kitaláltak valamit, hétfőn pedig már meg is hozták róla a jogszabályt vagy beleírták az alkotmányba. Nálunk lényegében semmi nem korlátozza a kétharmados hatalmat az alkotmánymódosításban, nincsen örökkévalósági klauzula vagy más garanciális szabály.

„István, üdv újra a fedélzeten!"

Ezek után kész csoda, hogy Orbán Viktor mégis őrá gondolt, amikor megfelelő embert keresett a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációjára. Különösen a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) diákjainak tüntetései és az egyetemi modellváltás elleni tiltakozások fényében tűnik meglepőnek a döntés.

A miniszterelnök azonban nem bízta a véletlenre, pontosan tudta, hogy most nem egy gépesített lövész tisztre, hanem egy feketeöves mediátorra van szükség, akit egyetemi berkekben jól ismernek, és ráadásul otthonosan is mozog a felsőoktatás világában.

Welcome back. Az egyetemek jövője Magyarország jövője. A következő évek legfontosabb programja az egyetemek korszerűsítése. Egész embert igénylő munka. Megállapodtam Stumpf Istvánnal, aki vállalta a felsőoktatási modellváltás koordinációját. István, üdv újra a fedélzeten!

– fogalmazott Facebook-bejegyzésében Orbán Viktor.

A Magyar Közlöny idei 14. számában megjelent kormányhatározat szerint február 1-jétől két évig Stumpf István kormánybiztosként látja el a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációját. A kormánybiztos munkáját, amelyet egy hétfős titkárság segíti, a miniszterelnök irányítja.

(Borítókép:  Stumpf István alkotmánybíró öregdiák beszédet mond az új tornacsarnok alapkõletételi ünnepségén Sárospatakon a református kollégium kezelésében lévõ Iskolakertben 2017. június 8-án. Fotó: Vajda János / MTI)



  • Hírek
  • Személyi kölcsön