Biztatóak a magyar online biztonság trendjei

Idén február 9-én tartották világszerte a Safer Internet Dayt, azaz a biztonságos internet napját, amelyre a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) mint a Safer Internet Program (SIP) magyarországi konzorciumvezetője online rendezvényeket szervezett – derül ki az NGYSZ közleményéből.

A kezdeményezéshez idén csatlakozott az Index is. 

A szervezet beszámolójából megtudható, hogy a Safer Internet Day (SID) célja, hogy az Európai Unió azonos nevű akciótervének keretein belül közel százhetven országban 

Arról is informál az NGYSZ, hogy az eseményt idén 18. alkalommal rendezték meg, illetve elmondják, hogy ez a nap lehetőséget teremt arra, hogy a kampányok szervezői a gyerekeket pozitív tartalmak felfedezésére és létrehozására buzdítsák, ezt a tudásukat pedig később a családban, az iskolában, a barátokkal, majd a munkájuk során is tudják hasznosítani.

Emellett a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat azt is kifejti, hogy Safer Internet Programja arra hívja fel a gyerekek, a szülők és a tanárok figyelmét, hogy miközben használják az internetet, informálódnak, tanulnak, játszanak, barátkoznak és szórakoznak a segítségével, mindig tartsák szem előtt, hogy 

Az esemény mottója: Együtt egy jobb internetért!

A Nemzetközi Gyermekmentő által szervezett SID magyarországi együttműködő partnerei voltak a Microsoft Magyarország Kft., a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), amelyek képviselői közös, online sajtótájékoztatót tartottak.

Helena Pons-Charlet, a Microsoft Europe Digitális biztonságért felelős jogi osztályának vezetője a „Microsoft Digital Civility Index” (DCI) kutatási eredményeiről számolt be, és elmondta, hogy Magyarország volt a Microsoft harminckét országot érintő, a kibertér veszélyeit vizsgáló felmérésnek az egyik tagja. 

Arról is beszélt a szakember, hogy a járványhelyzet pozitív hatással volt az emberek kibertérben mutatott magatartására, illetve a javulás 80 százalékban tulajdonítható a tizenéveseknek, akik lényegesen pozitívabban ítélik meg a kibertér kommunikációját, mint a felnőttek.

Mit tehetünk egy jobb internetért? 

Az idei SID kerekasztal-beszélgetése azt a kérdést járta körül, hogy mi mindent tehetünk egy jobb internetért.

Csanak Gabriella, a Microsoft Magyarország operatív igazgatója elmondta, hogy Magyarországon sokat javult az emberek internetes biztonságérzete, erről DCI-kutatásuk eredményei is tanúskodnak. Egyre többen számoltak be arról, hogy az internetes felületeken segítőkészséggel találkoztak, sokkal kevesebb zaklatásról, hírnévrongálásról számoltak be.

Ezt erősítette meg Vezér-Kovács Dorottya, az ORFK főhadnagya is, aki szerint biztatóak az online biztonság trendjei. Csanak érintette még, hogy létrehozták a Microsoft Digital Civility Challenget, amely négy egyszerű viselkedési ajánlást tartalmaz, amelyekkel még barátságosabbá, élhetőbbé kívánják tenni online életünket.

Ságvári Bence, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutatási Központjának kutatója megerősítette a pozitív trendeket, kiemelve, hogy a néhány hónap alatt létrejött digitalizáció számos új társadalmi kihívást hozott, amelyek kutatása jelenleg is folyik. Véleménye szerint a felnövekvő legifjabb generáció már sokkal korábban elkezdte használni a digitális eszközöket, akár két-három év korkülönbség is számít ezen a téren. 

Csanak Gabriella szerint a szülők felelőssége, hogy felkészítsék a gyerekeket az internet kihívásaira. Rá kell mutatni a digitális eszközök jó és hasznos felhasználására, és érdemes megmutatni az offline tevékenységekhez vezető kikapcsológombot is. Ebben a vállalatok, a civil szervezetek és az állam is igyekeznek minden támogatást megadni.

A résztvevők egyhangú célkitűzése 2021-re az, hogy az online kampányokon túl minél több élő eseményen népszerűsítsék és erősítsék a tudatos internethasználatot – amennyiben erre a járványhelyzet lehetőséget ad.

Ugyancsak sor került az idei SID alkalmából meghirdetett képregény- és mémkészítő, illetve internetes hősépítő pályázat eredményhirdetésére is. Összesen 438 pályamunka érkezett be, Budapestről 160, vidékről pedig 278. A nyertesek között összesen közel 1 050 000 forint nyereményt osztottak szét. A zsűri a döntésnél figyelembe vette a pályaművek tartalmát, technikai megoldásait, a kreativitást, ötletességet a témaválasztásban, a terjedelem, illetve az időkeret betartását és a szoftver adta lehetőségek kihasználását, valamint azt is, hogy mennyi munkát fektettek bele az alkotók a munkába.