Hulladékszabály a hulladéktörvényben
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Hivatalosan is Cseh Katalinhoz került Fekete-Győr András mandátuma - Jönnek a fizetésemelések, de kik járhatnak tényleg jól jövőre?
- Orbán Balázs: Politikai alapú megkülönböztetésnek az egyetemen nincs helye
- Idegen anyag esetleges jelenléte miatt hívta vissza az Auchan egyik máktermékét a Nébih
- Nemi erőszak és gumibotozás a tiszalöki börtönben – jelentést tett közzé az Európa Tanács
Az Országgyűlés 2020. december 15-én fogadta el az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt, amely
lényegét tekintve államosítja a teljes hulladékgazdálkodást,
azzal, hogy a jogokat koncesszióként továbbadják egy koncessziós társaságnak.
Az Alkotmánybíróság többségi határozata igazat adott az államfőnek: a törvény kifogásolt szabálya úgy von el tulajdont a termelési és ipari hulladékok birtokosától, hogy a kártalanításról semmilyen módon nem gondoskodik. Áder János érvelése szerint
a hulladék birtokosa a hulladékáról kizárólag az államnak, a koncesszornak vagy a koncesszori alvállalkozónak történő átadással gondoskodhat, amely hulladék így az állam, a koncesszor vagy a koncesszori alvállalkozó tulajdonába kerül. Eszerint a termelési és ipari hulladékok tulajdonát a Törvény elvonja. Ezen hulladékok értéket képviselnek, de a Törvény a kapcsolódó kártalanításról semmilyen módon nem gondoskodik, sőt kilátásba helyezi, hogy ezen hulladékok után az eredeti hulladékbirtokosnak fizetési kötelezettsége keletkezik, amely az értékesíthető hulladékok tekintetében duplán kárt okoz a termelőnek.
Az államfőnek a további fenntartásait viszont elutasították az alkotmánybírák. Áder János ugyanis kifogásolta, hogy a törvény nem biztosít kellő garanciát arra az esetre, ha egy koncessziós vállalkozás megszünteti tevékenységét, ez pedig szerinte veszélyeztetheti az állampolgárok egészséges környezethez való jogát.
A határozathoz három alkotmánybíró (Szabó Marcel, Schanda Balázs és Szalay Péter) párhuzamos indokolást csatolt, míg Handó Tünde és Szívós Mária különvéleményükben csak az indítvány teljes elutasításával értettek volna egyet.
A hulladékgazdálkodási törvény
ezzel a döntéssel visszakerül a parlamenthez,
amelynek egy olyan rendszert kell létrehoznia, ami
egyszerre teremti meg a hulladéktulajdonosok ellentételezését, és veszi figyelembe a kötelező közszolgáltatási, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontok maradéktalan érvényesítését úgy, hogy azok az uniós szabályozásból származó szabályozási kötelezettségeinknek is megfeleljenek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
