Elemér
-1 °C
10 °C

VV Fanni ügye után is kérdés: hazudhat-e a hazugságvizsgálat?

GettyImages-1213214429
2021.02.14. 06:24
Éppen száz esztendeje, hogy Kaliforniában rendszerbe állították az első hazugságvizsgáló készüléket. A poligráf azóta nagy karriert futott be: nemcsak a bűnüldözők használják, hanem a kíváncsi munkáltatók is legszívesebben beszíjaznák a beosztottjaikat.

A közelmúltban VV Fanni gyilkossági ügyében kapott főszerepet a hazugságvizsgálat. Mint ismert, Fanni 2017 novemberében tűnt el nyomtalanul. A megölésével B. Lászlót vádolják, de ő csak az elrablását ismerte be, amiről egyébként egy videó is készült, ahogy a teremgarázsban az ölében az autója felé cipeli a láthatóan eszméletlen nőt. Fanni egyik legközelebbi barátnőjét, B. Erikát a rendőrség eddig többször is kihallgatta, de mindig tagadta, hogy a lakásban lett volna, amit a telefonja cellainformációi is igazoltak. Egy időközben készült poligráfos vizsgálat szerint viszont arra a kérdésre, tudja-e, Fanni most hol található meg, nemmel felelt, amire plusz 4-es pontszámot adott a vizsgáló, ami erősen megtévesztő választ jelent. És ugyanígy jelzett a gép akkor is, amikor arról faggatták, B. László elmondta-e neki, hogy megölte Fannit.

A gongütéstől a hidegvíz-próbáig

Nemcsak a hazugság, hanem a blöff leleplezésének igénye is egyidős az emberiséggel. Az ókori Indiában például a gyanúsítottnak egy listát olvastak fel, amelyen olyan szavak is szerepeltek, amelyek szorosan összefüggtek a vizsgált üggyel. A delikvensnek minden szó elhangzása után egy gongot kellett megütnie, mert megfigyelték, hogy a valódi tettes a kulcsszavak elhangzása után nagyobb erővel üt.

Kínában rizsport tettek a gyanúsított szájába, majd a kikérdezés végén megnézték: ha átnedvesedett, ártatlannak, ha száraz maradt, akkor bűnösnek tekintették. A középkori Angliában száraz kenyeret kellett sajttal együtt megenni, és a bűnösség jelének vették, ha a gyanúsított nem tudta lenyelni a „bírói szeletet”. A kínai és az angol módszer is arra az élettani jelenségre épült, hogy izgalmi állapotban a száj nyálkahártyája kiszárad, és így a nyelés lényegesen megnehezül.

Különleges módszert alkalmaztak a középkori Magyarországon is a boszorkányok kiszűrésére. A megvádolt nők természetesen tagadták boszorkány mivoltukat, ezért aztán próba alá vetették őket. Balogh Elemér szegedi jogászprofesszor, a boszorkányperek legismertebb hazai kutatója így írja le a sajátos „hazugságvizsgálatot”:

Korabeli forrásokból tudjuk, hogy a néphit szerint a boszorkányok nagyon könnyűek voltak, a vádlók pedig igyekeztek jogilag is alátámasztani az ítéletet. Ezért próbáknak vetették alá a megvádolt személyeket. Ilyen elterjedt módszer volt a hidegvíz-próba. A boszorkánynak vélt személyt mélyen vízbe lógatták. Ha a víz »befogadta«, azaz megfulladt, akkor felmentették, mert a víz amúgy kiveti a bűnös, túl könnyű személyt. Ha életben maradt a próba után, akkor jött az úgynevezett mérlegelés: hogy éppen merre billent a mérleg serpenyője, az persze a smasszerektől is függött, milyen súlyt helyeztek az egyik serpenyőbe.

Százéves a poligráf

A bűnüldözők régóta kísérleteznek a hazugság műszeres feltárásával. Az első ilyen próbálkozás Cesare Lombroso olasz orvos, kriminológus nevéhez fűződött, aki a vizsgálataihoz egy vízzel megtöltött hosszúkás üvegedényt használt. Lombroso a vizsgált személy kezét az üvegedénybe süllyesztette, és annak nyílását egy gumimembránnal zárta le. Azt vizsgálta, hogyan változik a víz szintje attól függően, hogy a gyanúsítottnak a bűncselekménnyel összefüggő vagy semleges kérdéseket tesz fel. Az eljárás élettani alapját az a felismerés képezte, hogy amikor a szervezet felkészül a veszélyt jelző ingerekre, megváltozik az egyes szervek közötti véreloszlás aránya.

Az első hazugságvizsgálót éppen száz éve, 1921-ben a kaliforniai Berkeley-ben „Amerika első PhD-s zsaruja”, John Larson alkotta meg. A készülék egyidejűleg rögzítette a vérnyomásban, a pulzusban és a légzésben bekövetkezett változásokat. Egyébként a ma használt készülék elnevezése, a poligráf is Larsontól származik. A berendezést aztán Larson tanítványa, Leonarde Keeler fejlesztette tovább, aki a második világháborút követően nagy hírnevet szerzett azzal, hogy több tucat gyanúsítottat mentetett fel poligráfos vizsgálatai alapján.

Rossz a píárja a hazugságnak

Tóth Éva rendőr alezredes, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Poligráfos Osztályának vezetője egy szakmai konferencián elmondta, hogy a hazugság szónak rossz a píárja, pedig egy ember naponta átlagosan hússzor hazudik. A gyerekeknél a szocializáció részeként már ötéves korra kialakul a hazugság képessége.

A rendőr alezredes szerint a poligráf valójában nem is hazugságvizsgáló gép, hiszen csak azokat az élettani jelenségeket mutatja ki, amelyek akkor jelentkeznek, ha valaki hazudik. A poligráfos elváltozást nem a hazugság ténye, hanem a leleplezéstől, annak következményeitől való félelem váltja ki.

Mint hozzátette:

Nincs hazugságreakció, csak félelemreakció van.

Gálig Péter fonyódi büntetőbíró tanulmánya szerint a poligráfos vizsgálattól várható eredmény szempontjából kulcsfontosságú a kérdezési mód. A gyakorlat két fő módszerre, az általános kérdések tesztjére, illetve a feszültségcsúcstesztre épül. Mindkét esetben úgy teszik fel a kérdéseket, hogy azokra csak igennel vagy nemmel lehessen felelni. Ami az eredményességet illeti, az általános kérdések tesztjével végrehajtott vizsgálatok validitása (érvényessége) 85–95 százalékos, míg a feszültségcsúcsé több mint 95 százalékos. A szakértők is a feszültségcsúcstesztet tartják megbízhatóbbnak. Ennek lényege:

a közömbös kérdések között olyanokat is feltesznek, amelyek csak annak „kritikusak”, aki a bűncselekményt elkövette.

A módszer akkor igazán eredményes, ha sikerül olyan kérdéseket kiválasztani, amelyekre a választ kizárólag a rendőrség és az elkövető ismeri.

O. J. Simpson megbukott, mégis felmentették

Az Egyesült Államokban a poligráfot az 1930-as évektől alkalmazzák az igazságszolgáltatás területén. Több híres ügyben is főszerepet kapott a hazugságvizsgálat.

O. J. Simpson, az egykori amerikaifutball-játékos és színész megbukott a hazugságvizsgálaton. A poligráf ugyanis leleplezte, amikor szilárdan azt állította, nem ölte meg korábbi feleségét és annak barátját. Az esküdtszék azonban nem kapta meg a vizsgálat eredményét, így aztán 1995-ben Simpsont minden vád alól felmentették. Miután az amerikai alkotmány szerint ugyanabban a tárgyban nem lehet újabb büntetőeljárást indítani, a meggyilkolt feleség párjának családja polgári kártérítési pert indított ellene, amelyet 1997-ben meg is nyert. Simpsont 33,5 millió dollár kártérítésre ítélték, ami pénzügyileg csődbe vitte.

Műszeres vallomás-ellenőrzés

Magyarországon a bűnüldözés területén 1978-ban alkalmaztak először poligráfot. Nálunk is az Amerikai Poligráf Társaság szabványai érvényesek, vagyis a vizsgálat csak olyan műszerrel végezhető, amely alkalmas a mellkasi és a hasi légzésben, a galvános bőrreakcióban és a vérnyomás-pulzushullámban történő változások egyidejű és folyamatos regisztrálására.

A hordozható poligráfok általában négy-hat élettani folyamatot vizsgálnak. Laboratóriumi körülmények között viszont nyolc-tíz csatornás műszereket is alkalmaznak. Az egyik ismert magáncég, a Simon Magánnyomozó Iroda például nyolccsatornás poligráfiás eszközzel méri az életfunkciók változásait.

A 2018. július 1-jén hatályba lépett büntetőeljárási törvény (Be.) a bizonyítási cselekmények között említi a műszeres vallomás-ellenőrzést. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a poligráf eredménye a korábbiaknál nagyobb súllyal esik latba, hiszen azt a bíróság más bizonyítási eszközökkel azonosan mérlegelheti, és az eljárásban közreműködő szaktanácsadót tanúként hallgathatja ki. A vizsgálathoz a gyanúsított, illetve a tanú hozzájárulására van szükség, ugyanakkor a 18. életévét be nem töltött tanú esetében ilyen egyáltalán nem végezhető. A büntetőeljárásban érintett személyek különben – így a gyanúsított, illetve a tanú is – kérhetik a vallomás műszeres ellenőrzését, ám hogy ennek az indítványnak helyt adnak-e, az a nyomozóhatóság döntésétől függ.

Nemcsak bűnügyekben, hanem munkaügyi jogvitákban is gyakran főszerepet kapott a poligráf. Ez történt 2001-ben, amikor a Magyar Posta vezetősége több dolgozóját is hazugságvizsgáló felhasználásával kérdezte ki. A poligráf alkalmazásának célja annak kiderítése volt, hogy ki juttatta el a sajtóhoz a cég Defend Kft.-vel kötött üzleti szerződéseit. Az ügyben az ombudsman és az adatvédelmi biztos közös jelentést adott ki, amelyben megállapították, hogy a Magyar Posta a hazugságvizsgáló felhasználásával megsértette alkalmazottainak személyiségi jogait.

Néhány évvel később az ombudsman állásfoglalást adott ki a poligráf munkavállalóval szembeni alkalmazásáról. Ebben rámutatott, hogy a hazugságvizsgáló berendezés semmilyen körülmények között nem használható a munkavállalókkal szemben.

Piktogram a levegőben

Agárdi Tamás igazságügyi pszichológus szakértő a hazugságvizsgálat speciális területével, a komputeres grafometriás valóság-ellenőrzéssel foglalkozik. A komputeres grafometria digitalizálja a kézírást, egzakt adatokat biztosít, így az intuíciót megfelelő keretek közé tudja szorítani. A grafometriás hazugságvizsgálat elsősorban a büntetőeljárásban hasznos, a gyanúsítottat, a vádlottat, de akár a sértettet és a tanúkat is alávethetik ilyen elemzésnek.

Egy kísérlet bizonyította, hogy milyen többletinformációk nyerhetők a kézírás láthatatlan, a levegőben megvalósuló részének elemzésekor. Kísérletben felkérték a vizsgált személyeket, hogy az „igen” szó leírása helyett rajzoljanak egy kört, a „nem” szó helyett egy négyszöget. A vizsgálatban egymás után tették fel a kérdéseket, ahol a válasz a valóságnak megfelelően egy kör vagy egy négyzet gyors megrajzolása volt. Azokban a helyzetekben, amikor a kísérlet szerinti elrendezésben hazudtak a vizsgálati alanyok, akkor kört írtak le négyzet helyett, és fordítva. Vagyis amikor hazudtak, a papíron a kör és a négyzet többé-kevésbé megfelelt a kívánalmaknak, ugyanakkor a kör vagy a négyzet indítása előtt a levegőben történt valami: tétova ide-oda mozgások jelentek meg, amelyek jól felismerhető módon ábrázolták a valós, igaz válasznak megfelelő piktogramot. Agárdi Tamás így magyarázta a jelenséget:

Miközben az elfojtott, felülbírált kör a felszínes magatartásban rejtve maradt, a láthatatlan régióban, ha nem is tiszta formában, de megjelent.

Borítókép: Getty Images Hungary / Fotós: picture alliance