Ma délelőtt beszédet mond Orbán Viktor

Múlt héten eldőlt, hogy Orbán Viktor a koronavírus-járvány miatt elhalasztja a hagyományossá vált évértékelőt, februárban online formában sem ad számot az előző évről, illetve az idei tervekről. A miniszterelnök a parlament tavaszi ülésszakának hétfői nyitóülésén mond beszédet, amely talán vélhetően évértékelőnek is tekinthető (FRISSÍTÉS: a beszéd nem tartalmazott konkrét évértékelést).

Első ízben 1999-ben volt évértékelő beszéd, amelyet azóta is hagyományként, minden esztendő elején megtart Orbán Viktor. Szónoklatában áttekinti az előző időszakot, illetve kijelöli a következő időszak kormányzati feladatait.

Az Index összegyűjtötte, miről szóltak az elmúlt 22 év beszédei.

Új módi a politikában 

Az addig szokatlan politikai műfajnak először a Vigadó adott teret. A kormányfő beszédében egyaránt bírálta az előző Horn-kormányt és a gazdasági csomagként 1995-ben, általuk elindított Bokros-csomagot. A Fidesz elnöke 37 pontban foglalta össze a kabinet terveit és a kormányzati teendőket.

A millennium évében szintén a Vigadóban szólalt fel Orbán Viktor, ahol kitért arra, hogy 1999 a rendszerváltás utolsó éve volt. A kormány gazdasági modellje kapcsán kijelentette, cél az infláció mérséklése, illetve hogy nőjön a munkahelyek száma. Ekkor hangzott el a jól ismert mondat:

A rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb évének nevezte a 2001-es évet a kormányfő, hasonlatában a múltról úgy fogalmazott, hogy valamikor még az ország sodródó hajóként bukdácsolt a hullámokon. A kormányfő hangsúlyozta, míg tíz évvel ezelőtt csak minden tizenkettedik fiatal juthatott be egyetemre vagy főiskolára, addig ma már minden harmadik beülhet az iskolapadba.

2002-ben jól érzékelhető volt beszédében is, hogy a tavaszi választások megnyerése a tét. Évértékelőjében nemcsak az előző év eredményeit vette számba, de visszanyúlt a kormányzás négy évének elért sikereire is, megemlítette az új Duna-hidakat, a foglalkoztatottság emelkedését. Úgy fogalmazott:

A jövőre nézve jelentős szociálpolitikai kedvezmények bevezetését ígérte, s mindenkit arra biztatott: „Jöjjenek el szavazni, mert egy vasárnap délelőtt megér négy évet.”

A másik oldalon

A 2002-es országgyűlési választás a baloldal győzelmével zárult, így 2003 februárjában Orbán Viktor már ellenzékiként véleményezte az előző évet, amely a beszédében is végig nyomon követhető volt. Kiemelte, a kormánynak rombolási kényszere van, és az uniós csatlakozás során sem sikerült megfelelő csatlakozási feltételeket kiharcolnia.

A következő két év retorikájában is hasonló elemek vehetőek észre; 2003-at a magyar családok zsugorodásának éveként jellemezte, hozzátéve: a Medgyessy-kormánynak köszönhetően az országban szorongás uralkodik. Ugyanakkor megoldásként a kompromisszumok mentén való együtt haladás is felmerült.

Pártállásra, irányzatra való tekintet nélkül mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy a csatlakozásnak mindenki nyertese lehessen. Ez az a közös talpalatnyi hely, amely elegendő ahhoz, hogy szövetséget kössünk egymással.

A ráfizetés éve, így jellemezte 2004-et Orbán Viktor, amelyet megelőzött négy vidéki város látogatása is. A Körcsarnokban, ahol kivételesen nem a pulpitusról beszélt, a magyar államadósság és a magas gyógyszerárak miatti aggodalmát a nézők között ülve osztotta meg. 

Gyurcsány is értékel

Gyurcsány Ferenc ebben az évben úgy döntött, követi az Orbán Viktor által jól bejáratott évértékelő beszédeket. Első szónoklatában az adórendszer és a felsőoktatás átalakításáról, valamint a következő évtized fejlesztési lehetőségeiről beszélt.

A Fidesz elnöke a következő választási évben, 2006-ban esedékes évértékelőjében emlékeztetett arra, hogy a Fidesz idején épült meg többek között a Nemzeti Színház és a Budapest Sportaréna is, végül a

2007-ben Orbán Viktor beszédének középpontjában az emlékezetes őszödi beszéd állt, ebben az évben jelent meg első ízben az „új többség” kifejezés is.

A következő évben, 2008-ban az évértékelő nem az előző évek kritikájára, hanem a márciusra kiírt tandíj, vizitdíj és kórházi napidíj eltörléséről szóló referendumra épült, a

amely célt ért: a népszavazást követően az SZDSZ kilépett a kormánykoalícióból.

A Fidesz elnöke 2009-ben ismét új szlogennel állt elő:

Évértékelőjében a világgazdasági válságról osztotta meg gondolatait, kitérve arra, hogy a kormány nem tesz mást, mint újabb és újabb hiteleket vesz fel.

Új választások

Két hónappal a 2010-es választások előtt – az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének hatása nyomán – Orbán Viktor magabiztos volt győzelmében. Beszédében az ország gazdaságának a talpra állítását emelte ki, erős közbiztonságot, és egymillió munkahely létrehozását ígérte. Gyurcsány Ferenc évértékelőjét a Magyar Demokratikus Charta rendezvényén tette meg; itt arról beszélt, hogy a szocialista párt lehet a továbbiakban a parlamentáris demokrácia képviselője.

Következő évben már harciasabb hangnemben szólalt fel. Gyurcsány Ferenc önkényuralom építésével vádolta Orbán Viktort, valamint kijelentette, hogy az MSZP átalakításával új pártot kell létrehozni. 

Orbán Viktor 2011-ben ismét miniszterelnökként tarthatta meg évértékelőjét a Millenárison. Bemutatta az ötéves tervet, amely szerint 2011 a megújulás esztendeje, 2012 az elrugaszkodás éve lesz, 2013-ban, az emelkedés évében láthatóvá válik, hogy megindultunk felfelé, 2014 pedig a gyarapodásé lesz. 

A következő értékelőjében Orbán Viktor beszélt az adósságcsapdáról, amelybe még a szocialisták lökték az országot, új elemként pedig kitért az európai politikára is. Szerinte

Az ezt követő évértékelőben Orbán Viktor a hangsúlyt főként az addig elért eredményekre helyezte. Magyarország ma jobban teljesít, mint korábban, és eredményesebb a válság kezelésében, mint a legtöbb európai ország – mondta beszédében, amelyet alátámasztott az államadósság csökkentésével, a bővülő közmunkaprogrammal és a növekvő születésszámmal. Gyurcsány Ferenc 2013-as beszédében már önkényuralomról beszélt, egy évre rá pedig a DK elnöke „gazembernek” nevezte a miniszterelnököt. Orbán Viktor ugyanakkor 2014-ben nem az ellenzék kritizálására helyezte a hangsúlyt, helyette három kérdés köré építette fel mondandóját:

– tette fel a Millenárison megjelent közönségnek a kérdést. A választás jegyében zajló évértékelőt harcias, erőteljes felkiáltással zárta: 

Fújjátok meg a kürtöket, és nyergeljetek, mert holnap reggel indulunk!

Változik a narratíva

Miután a Fidesz elveszítette a kétharmados többséget, Orbán Viktor 2015-ös beszédében kitért arra, hogy csupán álom volt, hogy nyugodtabb évek következnek. A felújított Várkert Bazárban elmondott beszédében kiállt a keményen dolgozó emberek mellett, de a rezsicsökkentés megvédését is fontos feladatnak tartotta Brüsszeltől. Ezt követően a kormányfő beszédének középpontjába az újonnan megjelenő migráció vált hangsúlyossá.

Mi nem fogunk bűnözést, antiszemitizmust és homofóbiát importálni, itt nem lesznek törvényen kívüli bevándorlónegyedek, nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és lányainkra, még a kísérleteket is megakadályozzuk és megtoroljuk.

– fogalmazott.

Orbán Viktor 2016 és 2018 közötti beszédeinek egyik hangsúlyos részét a migráció és a Brüsszellel való küzdelem jelezte. Véleménye szerint a nyugat-európai országok bevándorláspárti politikája megnyitotta az utat a keresztény kultúra hanyatlása és az iszlám térnyerése előtt. 

2019-ben a család került középpontba, ekkor jelentette be a hétpontos családvédelmi akciótervet a miniszterelnök, amelynek keretében kibővítették a csok kedvezményes hitelét, emellett lehetővé tették 10 millió forint összegű kedvezményes kölcsön felvételét, valamint mentesítették a legalább négy gyermeket szülő és nevelő nőket a személyi jövedelemadó fizetése alól.

Tavaly három fő témája volt Orbán Viktor beszédének. Többek között klímavédelmi akciótervet jelentett be, és kitért arra is, hogy véleménye szerint

Orbán Viktor a koronavírus-járvány miatt idén nem tart külön évértékelőt, de a miniszterelnök a parlament tavaszi ülésszakának hétfői nyitó ülésén mond beszédet, ami egyfajta értékelőnek tekinthető.

Az Index természetesen követi majd a parlamenti ülést. Tartsanak velünk 11 órától!

Borítókép: Orbán Viktor 2021. január 21-én. Fotó:  MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher)