Jégért kiált a Balaton

Évek óta nem teljesül a Balaton körüli mintegy 1200 hektárnyi nádas tervezett aratása, pedig telente a terület harmadáról le kellene vágni ezt a fontos növényt, ami jelentős szerepet játszik a tó vízminőségének védelmében. 

A nádaratás lényeges tevékenység a nádasállomány megújulása szempontjából, a jó minőségű nádasnak pedig kiemelt szerepe van a tó vízminőségének védelmében

– tájékoztatta az Indexet az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A nádas megfelelő színvonala és a természetes kondíció javítása rendszeres aratással érhető el, ugyanis így a növény természetes módon újul meg, jobb minőségű és egészségesebb összetételű lesz. 

A balatoni nádasok kezelője, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság minden évben végeztet ugyan nádaratást, de a nagyüzemi vágás alapfeltétele a teherbíró, mintegy 15-20 centiméter vastagságú jégréteg kialakulása, amire az utóbbi években nem volt példa a tónál (és most sincs, hiába az elmúlt napok fagyos időjárása – a szerk.). Így aztán strapabíró jég híján kizárólag a szárazulati területeken lehet nádat vágni, de ezek a területek erősen korlátosak, így a jégmentes években általában csupán 20-30 hektárnyi nád learatására nyílik lehetőség.

A vízminőség védelme érdekében a nádaratást vállalkozók végzik a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megbízásából, közbeszerzési eljárás alapján, de bárki számára adott a lehetőség a nádvágásra, amihez a természetvédelmi kezelő Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a nádast kezelő Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság hozzájárulása szükséges. A kérelmet az igazgatóságnak kell benyújtani. A magánszemélyek, a horgászegyesületek és a civil szervezetek általában kézi szerszámokkal, esetleg kisgépekkel, lengőkaszákkal dolgoznak, míg a vízügyi igazgatóság által megbízott vállalkozók speciális nádarató gépeket (Seiga) használnak.

A learatott nád egy részét napjainkban is tetőfedésre használják, de a vízminőség-védelmi céllal vágott, gyengébb minőségű nádat jellemzően komposztálják, elégetik.

A nádasok kezelését természetvédelmi terv szolgálja, ami meghatározza az évenkénti „vágásfogók” helyét és területét. Idén vízminőség-védelmi nádaratásra két vállalkozóval, mindösszesen 19,6 hektáros területre, haszonnádvágásra egy vállalkozóval, mindösszesen tízhektáros területre köttetett szerződés, míg magánszemélyek, önkormányzatok, egyesületek 47 hektárnyi területre kaptak mederkezelői hozzájárulást.

(Borítókép: Nádat aratnak Balatongyörökön, 2020. január 18-án. Fotó: Varga György/MTI)