Idő kell a várólisták csökkenéséhez

A három hónapos leállást követően a várólisták igencsak megnövekedtek, de ahogy Kásler Miklós miniszter fogalmazott, a járvány miatt szükség volt a lépésre:

A halasztható műtétek felfüggesztése tehermentesíti a magyar egészségügyet

– mondta még tavaly novemberben az emberi erőforrások minisztere. A döntés nem vonatkozott az életmentő műtétekre, csak sürgős operációkat, illetve olyan beavatkozásokat lehetett ez idő alatt végezni az egészségügyi intézményekben, amelyek halasztása súlyos, maradandó károsodással járna.

A döntés szükségességét indokolta, hogy ősszel, a járvány második hullámában egyre többen betegedtek meg, és szorultak kórházi ellátásra, ezért növelni kellett a Covid-betegek számára az összes szabaddá tehető kórházi ellátást.

Tavaszi ismétlés

Nem ez volt az első alkalom, amikor a halasztható műtétek felfüggesztését rendelte el Kásler Miklós.

Az utasítást két hónappal később, május közepétől enyhítették, és nyár közepén vált ismét teljessé a magyar egészségügyi ellátás. A nyári időszak azonban nem volt elegendő arra, hogy a tavasszal elmaradt műtéteket pótolják.

Bár a feloldást követően valamennyi egészségügyi intézmény törekedett arra, hogy az elmaradt operációkat pótolja, volt, ahol ez teljességgel nem sikerült. Így az ősz folyamán ismét a betegek türelmét kellett kérni, hiszen a covidos betegek ellátása volt a legfontosabb

– mondta el Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke az InfoRádiónak.

Ezt támasztja alá a NEAK adatbázisa is. A várólista szerint legtöbbet jelenleg a szürkehályog-műtétre kell várni; a betegeket legkorábban 200 nap múlva tudják operálni, míg korábban 44 nap volt a várakozási idő. Egy nyitott szívműtét akár 349 napba is beletelik, míg korábban mindössze 43 napot kellett várni erre. Azok járnak a legrosszabbul e pillanatban, akik térdprotézisre várakoznak, az ő esetükben ez akár 632 nap is lehet a korábbi 255 nappal szemben.

Február 3-án végül

Kásler Miklós engedélyezte az egynapos ellátások visszavezetését az egészségügyi ellátórendszerbe

– jelentette be az emberi erőforrások miniszterének döntését Müller Cecília az operatív törzs aznapi tájékoztatóján. Az országos tiszti főorvos hozzátette:

Két kivétel van csak: a szájsebészet és fül-orr-gégészet.

Vereczkei András, a Magyar Sebész Társaság tagja azonban felhívta a figyelmet, hogy

az ország különböző régióinak sebészeti osztályai nagyon eltérő leterheltség és működési kapacitás mellett dolgoznak. A rendelet csak a szabad kapacitások terhére tette lehetővé az egynapos ellátások bővülését. Emiatt és a rendelet megjelenése óta eltelt rövid idő miatt jelenleg nem megítélhető a várólisták további alakulása 

– magyarázta Vereczkei András. Jellemzően ezek a beavatkozások nőgyógyászati, plasztikai sebészeti, valamint fül-orr-gégészeti, szemészeti és urológiai operációk. Az egynapos beavatkozások alól kivételt képez néhány műtét. A fokozott fertőzésveszélyes fül-orr-gégészeti és szájsebészeti műtétek továbbra is csak életmentő műtétszakmák esetében történnek, tette hozzá az orvos.

A rövid idejű sebészeti beavatkozásokat csak előjegyzés alapján lehet igénybe venni. Szükséges azonban a beavatkozást megelőzően 72 órával PCR-tesztet végezni a betegeknek, majd közvetlenül a beavatkozás előtt antigéngyorsteszt is kell.

Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke arra is kitért, hogy amint a covidos betegek száma csökken, illetve a lakosság átoltottsága növekszik, be fogják engedni az intézményekbe azokat a betegeket is, akik most még műtétre várnak.

(Borítókép: Műtét előtti megbeszélés egy egynapos sebészeti osztályon 2017. október 17-én. Fotó: Ujvári Sándor / MTI)