Magyartanárok Egyesülete: 80 éves visszalépés az érettségi feladatok átszabása
A Magyartanárok Egyesülete élesen bírálja, hogy 2023-tól jelentősen változnak a magyar nyelv és irodalom tantárgy érettségi feladatai. A változtatások alapján az írásbeliből kikerül a gyakorlati szövegalkotási feladat, ami egy rövid érvelés, kérvény vagy vitaindító megírását jelenti, helyette „műveltségi teszt” szerepel majd. Ez a módosítás az egyesület szerint 80 éves visszalépést jelent, írta az eduline.hu.
A tanár, diákjai vizsgaeredményeinek érdekében, arra kényszerül, hogy mindent megtanítson, amit a Nemzeti Alaptanterv előír, mivel a tesztben bármit kérdezhetnek az előírt tananyagból. Így „kevesebb időt szentel a szövegértés, a műértés gyakorlására, az olvasás megszerettetésére, a kommunikációs és gondolkodási képességek fejlesztésére, és jóval többet a listák bemagoltatására és a vizsgára felkészítő tesztek íratására” – fogalmaznak állásfoglalásukban.
Hozzáteszik: a szerzőkön és műveken való átrohanás nem ápolja a nemzeti hagyományt, a nevek és a műcímek ismerete pedig még nem műveltség.
Nézzük meg, mi szerepel a NAT-ban, és mi a baj vele!
Nem árt elolvasni a kaotikusra sikeredett NAT szövegét. Miért tanítunk irodalmat és történelmet a XXI. században? Mennyi szabadságot kap a tanár, és hogy lesz erre ideje?
Módosítás lesz az is, hogy a válaszható két műelemzési feladat közül egyet lecserélnek egy témakifejtő esszére.
A vizsgázónak nem állnak rendelkezésére azok a szövegek, amelyekre építi a dolgozatát.
A Magyartanárok Egyesülete szerint ez a feladattípus könnyen generál (különösen az átlagos vagy gyenge felkészültségű diákok esetében) üres leckefelmondást, igazolatlan állításokat és közkeletű féligazságokat, hiszen a vizsgázó csak az emlékezetére támaszkodhat, nem tudja ellenőrizni magát. Úgy vélik, az átfogó téma kifejtését mint korszerűtlen feladattípust az érettségi modernizálása, a készségek fejlettségének mérését célzó átalakítás során joggal iktatták ki évtizedekkel ezelőtt.