Védi a csecsemőt a Covid-fertőzött kismama anyateje

Régóta foglalkozik már a tudomány a kisbabák anyatejes táplálásának jelentőségével, a közelmúltban azonban egy birminghami kutatócsoport immunológiai szempontból vizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy az anyatejjel táplált babák immunrendszerében életük első három hetében jóval több úgynevezett szabályozó T-sejt jelenik meg, mint a tápszeres babákéban. A csoport magyar tagja, Toldi Gergely újszülött-gyógyász az Indexnek megerősítette, hogy a baba szempontjából egyértelműen az anyatej a legideálisabb táplálék, aminek az az oka, hogy a gyártók laboratóriumi módszerekkel egyszerűen képtelenek leutánozni az anyatej komplex összetételét, mivel a tudomány jelenlegi állása szerint egyszerűen reprodukálhatatlanok azok az anyai immunsejtek, amelyek a tejjel átkerülnek a gyermek szervezetébe. Az anyatejnek egyedi „mikrobiomja” van, ami voltaképpen jótékony baktériumokat jelent. A kutatásból az is kiderült, hogy az újszülött életének első heteiben majdnem kétszer annyi szabályozó T-sejt képződik, ha anyatejet kap, mintha kizárólag tápszerrel etetnék.

Tény, hogy az anyatej jótékony hatással van a gyermek immunrendszerére. Az újszülött immunrendszere ugyanis alapjaiban eltér egy felnőttétől – sőt, akár egy idősebb gyermekétől is –, és a baba növekedésével tanulási folyamaton megy keresztül. Eleinte kifejezetten nagy a rizikója a fertőzéseknek, majd az anyatejben lévő antitestek hamarosan védeni kezdik a gyermeket, és passzív immunitást idéznek elő, semlegesítik a kórokozókat. A terhesség idején a méhlepényen keresztül jutnak anyai sejtek a magzat vérkeringésébe, majd a megszületése után a bélrendszerén keresztül, az anyatejjel. 

A birminghami kutatócsoport ugyan háromhetes korukig vizsgálta a babákat, de Toldi Gergely szerint elképzelhető, hogy az anyatejes táplálásnak hosszabb távú, akár felnőtt korig tartó jótékony hatása van a felnövekvő gyermek immunrendszerére. Ennek a kérdéskörnek a kutatása azonban további vizsgálatokra vár. Tény, hogy az autoimmun betegségek, az allergia és az asztma előfordulása, sőt még az elhízásra való hajlam is gyakoribb a tápszerrel etetett babák esetében.

Ezeket a sorokat olvasva nyilván elkeseredhetnek azok az édesanyák, akik önhibájukon kívül nem tudnak szoptatni, éppen ezért Toldi Gergely úgy véli, óvatosan kell bánni a kérdéskörrel kapcsolatos árnyalatlan kijelentésekkel, annak ellenére is, hogy orvosi szempontból csakugyan az anyatej a legmegfelelőbb táplálék. Fontos azonban tudni, hogy ha egy baba tápszerre szorul, megfelelő alternatívát jelentenek a piacon fellelhető készítmények, maguk a tápszergyártók is aktívan követik az anyatejjel kapcsolatos kutatásokat, és ha értesülnek új komponensek felfedezéséről, igyekeznek lemásolni a természetes anyagokat, beépítik készítményeikbe, vagyis a tápszerek minősége folyamatosan fejlődik. Az újszülött-gyógyász bízik abban, hogy hamarosan a birminghami kutatócsoport által felfedezett specifikus immunsejt típus, a szabályozó T-sejt működését elősegítő összetevők is bekerülhetnek a tápszerekbe.