Gyárfás meghallgatásával folytatódott a Fenyő-gyilkosság tárgyalása

A Fővárosi Törvényszék korábban egyesítette a Fenyő-gyilkosság ügyében folyó Gyárfás Tamás elleni, illetve a Portik Tamás elleni pert. Gyárfásnak az elmúlt napokban zömében azokra a hangfelvételekre vonatkozó kérdésekre kellett válaszolnia, amelyeket Portik Tamás titokban készített a vele folytatott beszélgetéseiről. A gyilkosság végrehajtója, Jozef Rohác már jogerős életfogytiglani börtönbüntetését tölti, a vádirat szerint Rohácot Portik bízta meg a gyilkossággal. Portikot és Gyárfást előre kitervelt emberölésben felbujtással vádolja az ügyészség. Más bűncselekmények miatt Portik Tamás is börtönbüntetését tölti.

Mint ismert, Fenyő Jánost 1998. február 11-én gépfegyverrel ölte meg Jozef Rohác.

Tizenöt év nyomozás után 2013-ban nevezte meg a rendőrség a gyilkosság lehetséges elkövetőit. Rohácot 2017-ben ítélték el Fenyő János meggyilkolásáért. Gyárfást és Portikot 2018 áprilisában gyanúsították meg az ügyben.

A 2019 július 30-án benyújtott vádirat szerint Gyárfás Tamás előbb Tasnádi Pétert bízta meg azzal, hogy 12 millió forintért végezzen Fenyő Jánossal. Tasnádi Péter ebből 6 milliót meg is kapott, de nem teljesítette a megbízást. A vád szerint ezután fordult Gyárfás Tamás Portik Tamáshoz, hogy ölesse meg Fenyő Jánost.

Az ügyészség Gyárfás Tamás indítékának azt tartja, hogy Fenyő és Gyárfás között az 1990-es évek elején üzleti vita, hatalmi harc robbant ki az RTV Újság, a Nap TV és más ügyek miatt. Perek indultak, nyilvánosan fenyegették egymást a felek, Fenyő János terhelő adatokat próbált gyűjteni Gyárfásról, és lejárató cikkeket íratott róla lapjában, a Népszavában. Az ügyészség szerint emiatt határozta el Gyárfás Tamás, hogy megöleti riválisát.

Gyárfás Tamás már a meggyanúsítása előtt is jóval, lényegében amióta a gyanú árnyéka a sajtóban rávetődött, mindig azzal igyekezett elhárítani az indítékára vonatkozó gyanút, hogy az üzleti vitájuk Fenyő Jánossal jóval korábban békésen lezárult. Gyárfás 2019 májusában az Átlátszónak adott interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nap-keltét már 1997 januárjától ők készíthették ismét.

„Az MTV mintegy másfél évre adta át egy Fenyő-érdekeltségnek a Nap-kelte szerkesztésének jogát. Az újonnan megválasztott elnök, Peták István 1996 őszén kijelentette, az viszi tovább a műsort, akinek a javára a dönt választott bíróság. És ez 1996. október 11-én mi voltunk. 1997. január 1-jén a Nap TV visszakapta a jogait, Fenyő Jánostól és csapatától az MTV pedig elbúcsúzott. Elégedett, boldog voltam. Én soha nem lépnék fel erőszakkal senkivel szemben sem, de az eleve a józan ész ellen szól, hogy ha valaki 16 hónappal a totális győzelme után megölesse legyőzött üzleti konkurensét” – fogalmazott az Átlátszó.hu kérdésére válaszolva Gyárfás Tamás.

Bár sok csúnya dolog történt közöttünk, végül amikor visszakaptam a Napkelte műsorát, megállapodtunk, hogy lezárjuk az ellenségeskedést

– ezt hangoztatta ezen a héten a keddi tárgyalási napon is Gyárfás a Blikk tudósítása szerint.

Fenyő János az 1990-es években egyébiránt igen komoly sajtóbirodalmat épített fel. A VICO Rt. tulajdonához tartozott számos női magazin, köztük a Nők Lapja, de a Vasárnapi Hírek is.

Fenyő a lapok tulajdonjogát nem sokkal a meggyilkolása előtt a VICO Rt.-ből kivitte egy kft.-be.

A Fenyő-gyilkosságot követően a médiavállalkozó számos zavaros üzleti ügye terítékre került a sajtóban, amely fel kellett, hogy keltse a nyomozó hatóság figyelmét.

Mindazonáltal úgy tűnik a Gyárfás elleni vád bizonyítékainak legfontosabb elemei a Portik által 2003-tól rögzített hangfelvételek, amelyeken az elhangzó szövegfoszlányokat próbálták értelmezni a több tárgyalási napon át a bíró és az ügyész kérdései alapján. Például olyan mondatrészek értelmét igyekeztek megfejteni, mint amilyen a „te megnyugtattad az életem”.

Szerdán Gyárfás védője – a Magyar Hírlap tudósítása szerint – azt kérdezte védencétől, hogy konkrétan mivel fenyegette meg őt Portik. „Azzal fenyegetett, hogy feljelent a rendőrségen” – mondta Gyárfás, aki elmondta azt is, hogy Portik a gyermekével kapcsolatban is tett fenyegető kijelentéseket, és jelezte, hogy nem jó vele ujjat húzni.

A hangfelvételeket, amelyek a Portik és Gyárfás közötti beszélgetéseket rögzítik, a Farkasréti temető egyik síremlékében találták meg a Magyar Idők 2019. január 16-i tudósítása alapján, tehát akkor, amikor Portik már évek óta börtönbüntetését töltötte.

Az is különös megvilágításba helyezi ezeket a bizonyíték erejű hangfelvételeket, hogy az MTI tavaly február 11-i tudósítása szerint Gyárfás Tamás a bíróság előtt azt vallotta: „Portik Tamás feladatul kapta, hogy állítson neki csapdát". Ismertetése szerint az NNI-ben Drobilich Gábornak (Portik Tamás egykori üzlettársának) 2018. szeptember 17-én, tanúkihallgatásán idéztek egy részt abból a beszélgetésből, amit 2008. június 26-án a Menza étteremben rögzítettek. A leiratot a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat munkatársai készítették. Portik Tamás eszerint arról tájékoztatta a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat akkori vezetőit, Laborcz Sándort és Glemba Zoltánt, hogy ő nem önszántából ment el 2003-ban Gyárfás Tamáshoz, hanem küldték, „...azt mondták (...) ijesszek rá, (...) és az embernek állítsak csapdát...".

A mai tárgyaláson Portik Tamást hallgatta meg a bíróság, a koronavírus-járvány miatt erre a büntetés-végrehajtási intézetben került sor. Portik korábban tagadta bűnösségét a Fenyő János meggyilkolásának ügyében.

Frissítés:

A Büntetésvégrehajtási Intézet tárgyalótermében Portik Tamás a bíróval közölte, hogy nem kíván kérdésekre választ adni, de összefoglalva ismertette a vallomását.

Portik Tamás elmondta:

Drobilich Gábortól és a rendőrségtől azt a megbízást kapta, hogy keresse fel Princz Gábort, Gyárfás Tamást és további embereket. Adjon a szájukba olyan kijelentéseket, mintha közük lenne a bűncselekményhez.

Az általa rögzített anyagok manipuláltak.

Portik kérte a bíróságot, hogy kérjen az amerikai követségtől hivatalos tájékoztatást, mikor lépett ő be az Egyesült Államokba és azt mikor hagyta el. Emlékezete szerint 1996 decemberében utazott Amerikába és onnan 7 évvel később tért haza. 

A tárgyalás során Póta Péter bíró még ismertette a technikai szakértők véleményét a felvételekről, valamint az elmeorvosi szakvéleményeket.