Orbán Viktornak szabad, amit Kis Grófónak nem?

Amint azt az Index is megírta, a (Nagy) Grófo művésznéven ismert előadó tavaly december 19-i szolnoki temetése után a rendőrség bírságolt a védelmi intézkedések be nem tartása miatt, mert 50 főnél többen gyűltek össze. Gál Kristóf rendőrségi szóvivő akkori indoklása szerint „tekintettel az

is, a gyászolókkal szemben nem intézkedtek” a helyszínen, utána viszont pénzbüntetést róttak ki az eseményen történtek miatt.

A Kriza Ákos miskolci polgármester január 30-i temetésén összegyűlt tömeg miatt (amelyen Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet) a rendőrség viszont már elutasította egy magánszemély feljelentését. Ott nem volt gond, hogy 50 főnél többen voltak, mondván: a

a járványügyi korlátozás nem vonatkozik.

Miben különbözik a két gyászszertartás?

Mivel Nagy Grófo temetését maga a rendőrség nevezte „egyházi szertartásnak”, egy másik ügyben tett indoklásuk szerint pedig „vallási közösségek szertartásaira” nem vonatkozik a járványügyi korlátozás, az Index megkérdezte az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy pontosan mi is a különbség temetés és temetés, szertartás és szertartás között.

Nagy Grófo temetése 2020. december 19-én

Fotó: Trenka Attila / Index

Az ORFK Kommunikációs Szolgálatának válasza szerint:

A 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alapján a rendezvény helyszínén – a 6. § szerinti kivétellel – a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. A kormányrendelet 6. § (4) bekezdése alapján a temetésen jelen lévők száma nem haladhatja meg az ötven főt. Ugyanakkor az 5.§ (4) bekezdése alapján a vallási közösségek szertartása – a házasságkötés, valamint a temetés kivételével – nem minősül rendezvénynek. A fentiek alapján az előadóművész tavalyi temetése a hivatkozott kormányrendelet hatálya alá esett, ott ezért került sor rendőri intézkedésre a védelmi szabályok megszegése miatt.

Míg a polgármester búcsúztatása a templomban zajlott, ahol a megrendezett gyászmise egyházi szertartásnak minősült, amelynek megtartásáról a vallási közösség döntött, itt a résztvevők számszerű korlátozás nélkül megjelenhettek. Az elhunyt – templomtól több kilométerre történt – temetésén (elhantolásán) csak személyes meghívóval rendelkezők vehettek részt, a nyilvánosság kizárásával, zártkörűen, ahol a rendelkezésre álló felvételek alapján az ötven főt nem haladta meg a résztvevők száma.

Az ellentmondás feloldása tehát az, hogy a jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint zárt térben többen tartózkodhatnak járvány idején, mint a szabad ég alatt.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök Kriza Ákos, Miskolc korábbi polgármesterének búcsúztatásán a miskolci Hunyadi utcai evangélikus templomban 2021. január 30-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!