Alaptörvény-ellenes a kötelező óvodáztatás

2019 őszén a köznevelési törvény módosítása miatt ötvenhat ellenzéki országgyűlési képviselő fordult utólagos normakontrollal az Alkotmánybírósághoz (Ab). Indítványukban különösen azt kifogásolták, hogy a támadott törvényi rendelkezés alapvetően változtatja meg az óvodába járási kötelezettséget, valamint az iskolaérettség megállapításának szabályait.

Az Ab az indítvánnyal összefüggésben megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát. 

Az államtitkár levelében hangsúlyozta:

A szülői jogosultságok nem korlátlanok, a gyermekek egészséges fejlődéshez való joga korlátozza azokat [...]. A szülőnek a nevelés megválasztásával kapcsolatos joga tehát nem egyenlő azzal, hogy ezáltal a gyermek egyáltalán ne vegyen részt intézményes nevelésben, oktatásban.

Az Ab nem osztotta az államtitkár álláspontját. A határozat indoklásában kifejtette, hogy bár az esetek döntő többségében az óvodai nevelés szolgálja a gyermekek legjobb érdekét 4 és 5 éves koruk között is, 

A felmentésre azonban kizárólag a gyermek egészségi állapotára, családi körülményeire, képességeire, sajátos helyzetére, azaz a gyermek legjobb érdekére tekintettel kerülhet sor.

Az Ab az iskolakezdés szabályaival összefüggésben nem látott kellő garanciát arra, hogy ne kerüljenek iskolába azok az iskolaéretlen gyermekek, akik esetében az évhalasztásra irányuló kérelem előterjesztését a szülők elmulasztották vagy nem megfelelően terjesztették elő.

Az iskolaérettség kérdése egyedi, és esetenként szakmai mérlegelést is szükségessé tevő kérdés, nem pedig egy életkorhoz köthető, automatikusan bekövetkező képesség, a gyermekeknek pedig alkotmányos joguk van arra, hogy tanulmányaikat iskolaéretten kezdjék meg.

Az alkotmánybírák szerint a gyermek iskolaérettségének időpontja a gyermekek eltérő fejlődési üteme miatt egyénenként változik, megállapításának jogszabályban rögzített objektív feltételrendszere van, a fizikai követelmények mellett pszichés és szociális készségek együttes fennállása esetén állapítható meg.

Korábbi határozataira hivatkozva a testület megerősítette, hogy

A határozat indoklása szorgalmazza azonban a gyermekek egyéni körülményeit és fejlettségét ismerő óvodai szakembereknek a rendszerbe történő „visszakapcsolását” is. Eszerint az óvodának jeleznie kell az Oktatási Hivatalnak azokban az esetekben, amikor a szülő bármilyen okból elmulasztja benyújtani a kérelmet.

A határozathoz hét alkotmánybíró (Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Horváth Attila, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária) különvéleményt fűzött.

(Borítókép: Az Alkotmánybíróság épülete 2015-ben. Fotó: Róka László / MTI)