Rudolf
2 °C
13 °C

Debrecenben tárgyalják a Szeviép-ügyet

2021.03.05. 20:57

A Szeviép-ügy tárgyalására a Debreceni Törvényszéket jelölte ki a Kúria. A büntetőtanács elnöke egy hónapon belül köteles az ügyet megvizsgálni, majd kitűzni tanácsülésre, nyilvános ülésre vagy tárgyalásra.

Mivel az ügy a megismételt eljárás szabályai szerint zajlik, soronkívüliséget élvez.

A Szegedi Járásbíróság elsőfokon csődbűncselekményben mondta ki bűnösnek az út- és magasépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével foglalkozó, felszámolás alatt álló Szeviép Zrt. egykori vezetőit, és ezért őket hat év illetve öt év két hónap szabadságvesztéssel sújtotta.

Kapcsolódó

Lezárult a törvényszéki belső vizsgálat a Szeviép-ügy miatt

A fegyelmi felelősségen túl nem találtak bűncselekményre utaló adatokat az ügyben másodfokon eljáró bírák esetében.

A vád szerint a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaság legkésőbb 2009-2010-ben fizetésképtelenné vált, és csődeljárás indult ellene. Az ügyészség úgy vélte: a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyöntetű döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket, az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon, írta a távirati iroda.

Kapcsolódó

Szeviép-ügy: a magyar építőipar morális válságának egyik rémtörténete

Miért ad valaki fűnek-fának kölcsön, ha komoly pénzügyi gondjai vannak? A Szeviép-ügy alapkérdését másképp látják a különböző bíróságok.

A Szegedi Törvényszék azonban másodfokon, bizonyítottság hiányában, felmentette a vádlottakat.

A döntés ellen az ügyészség a bűnösség megállapításáért, a vádlottak és védőik bűncselekmény hiányában történő felmentésért fellebbeztek. A harmadfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Szegedi Törvényszék ítéletének a másod- és harmadrendű vádlottra vonatkozó részét, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. Az időközben elhunyt elsőrendű vádlott ellen megszűnt az eljárás. A hatályon kívül helyezés ellen az ügyészség, valamint a harmadrendű vádlott és védője is fellebbezést nyújtott be, ezeket azonban a Kúria  nem találta alaposnak. Indoklásában a Kúria egyetértett az ítélőtáblával abban, hogy az elsőfokú ítélet megalapozatlan.