Mégis elítélhetik kémkedésért Kovács Bélát

Kémkedés miatt fegyházat kér a „KGBéla” ragadványnéven is emlegetett Kovács Béla volt jobbikos európai parlamenti képviselőre a büntetőper másodfokú eljárásában a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2017 decemberében emelt vádat a Jobbik egykori európai parlamenti képviselője ellen az EU intézményei elleni kémkedés, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett hűtlen kezelés és több rendbeli hamis magánokirat felhasználása miatt, míg három társával szemben nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, illetve hamis magánokirat felhasználása címén.

A Budapest Környéki Törvényszék 2020. szeptember 24-én kihirdetett elsőfokú ítéletében másfél év három év próbaidőre felfüggesztett börtönre és 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a volt jobbikos politikust költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt, ugyanakkor a kémkedés vádja alól felmentette. A vádlott társak közül egyet költségvetési csalás, kettőt költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt három-három év próbára bocsátotta a törvényszék.

Az elsőfokú ítélet vádlottak terhére megállapított tényállásának lényege, hogy a jobbikos politikus 2012–2013-ban három vádlott társát gyakornokként alkalmazta, ám ők a részére tényleges munkát nem végeztek, ennek ellenére dokumentált tevékenységüket a jobbikos politikus leigazolta, így részükre szerződéses díjat folyósított az Európai Parlament.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szerint a volt európai parlamenti képviselő idegen hatalom kémszervezetének beszervezett informátoraként hírszerző tevékenységet folytatott az EU intézményei ellen, ezért indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla kémkedés és magánokirat felhasználása miatt is állapítsa meg a bűnösségét és ítélje fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, valamint közügyektől eltiltásra. Vádlott társai esetében a másodfokon eljáró ügyészség felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabását kezdeményezte.

Az elsőfokú bíróság fél évvel ezelőtti szóbeli indoklása szerint Kovács Béla tevékenysége csak formailag merítette ki a kémkedés fogalmát, a volt európai parlamenti képviselő csak nyilvános információkhoz jutott hozzá és ilyeneket adott tovább, titoktartási kötelezettsége nem volt, orosz tartótisztje sem kérte, hogy fürkésszen ki titkos információkat. A bíró szerint Kovács Béla tevékenységével segítette ugyan az orosz érdekeket, de nem sértette az uniós érdekeket. Az Európai Parlament szerint Kovács Béla magyar büntetőeljárásban vizsgált tevékenysége a véleményszabadság körébe tartozik.