A vegán életforma terjedésére az élelmiszeripar is felfigyelt
További Belföld cikkek
- Politikatörténeti pillanat volt Menczer Tamás és Magyar Péter találkozása?
- Nemi erőszak és gumibotozás a tiszalöki börtönben – jelentést tett közzé az Európa Tanács
- 2053-ig mindent titkosítottak a Védelmi Beszerzési Ügynökség hekkertámadásáról
- Tűz ütött ki egy gödöllői házban és egy soproni lakásban
- Felmondott a Kutyapárt hegyvidéki képviselője a privát munkahelyén a vagyonnyilatkozata miatt
A vegetarianizmus fogalmát Magyarországon régóta ismerjük, de a veganizmus sokak számára újdonság még.
A vegetáriánusok olyan étkezési szokást követnek, amelynek lényege, hogy táplálékukban mellőzik a húst, viszont fogyasztanak tojást, tejtermékeket, mézet. A vegetarianizmus ősi gyakorlata először Indiában jelent meg, követői elvetették a bármilyen állat megölésével elkészített táplálék elfogyasztását.
Napjainkban ez is jelentős eltérésnek számít a mindennapi életformához képest, de a veganizmus ezen is túlmutat, hiszen nem egyszerűen szigorított étrendet jelent, hanem voltaképpen filozófiát, állatjogi mozgalmat. A veganizmus ugyanis elutasítja az állatok kizsákmányolásának minden formáját, továbbá az állati eredetű termékek fogyasztását is. Vagyis a vegánok nemcsak húst nem esznek, hanem kerülik például a vegetáriánusok által fogyasztani engedett tojást, tejet és mézet is. Az igazi vegánok szemlélete a mindennapjaikban is visszaköszön, hiszen nem vásárolnak és nem használnak semmiféle állati eredetű terméket, például bőrből készült ruhaneműt. Sőt, a vegánok az állatok tisztelete jegyében nagy ívben elkerülik az állatkerteket és a cirkuszokat is.
A veganizmus térnyerése szembetűnő a modern világban: a Föld fejlett országaiban már a népesség 2–8 százaléka vegán, miközben a fejlődő országokban ez az arány csak 0,1 százalék.
A veganizmus terjedése mindenesetre kellően jelentős ahhoz, hogy tanulmányok is foglalkozzanak vele. Egy tavaly megjelent átfogó kutatás egyik kérdése például arra kereste a választ, mi motiválta a vegánokat arra, hogy mellőzzék életükből az állati eredetű termékeket.
Több választ is meg lehetett adni, és végül kiderült, hogy a legtöbben egészségügyi okokra (69%), állatvédelemre (68%), környezetvédelemre (59%) hivatkoztak, illetve arra, hogy undort éreznek az állati eredetű termékek fogyasztásakor (63%). Vallási, spirituális nézetek a válaszadók 22 százalékát befolyásolták. Baráti, családi rábeszélés 11 százalék esetében fordult elő. Legkevesebben pedig (7%) a divatot jelölték meg a veganizmushoz vezető út motivációjaként.
Becslések szerint napjainkban mintegy 75 millió vegán él a földön, és úgy tűnik, ez az adat néhány élelmiszergyártó nagyvállalatot már aktív piaci cselekvésre késztetett: ahogy az Index is megírta, bejelentették a vegán csokoládé és a vegán nassolnivaló gyártását is.