Az igazságügyi szakértőket mindenből kihagyják

Az igazságügyi kormányzat mintha teljesen megfeledkezett volna az igazságügyi szakértőkről. Schváb Zoltán, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke ezért március 22-én levelet írt Varga Judit igazságügyi miniszternek, amelyben emlékeztette, hogy a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló kormányrendelet alapján a szigorított védekezés ideje alatt a polgári és közigazgatási perekben nem tarthatók bírósági tárgyalások, a büntetőügyekben is csak kivételesen, míg a bírósági kezelőirodákon a személyes ügyfélfogadás szünetel. 

A bevezetett korlátozások a közjegyzői és a végrehajtási eljárásokat is érintik. A kamara elnöke szerint

Ezért a korlátozásokat az igazságügyi szakértők működésére is feltétlenül indokolt lenne kiterjeszteni.

Veszélyeztetett korcsoport

De kimaradtak a szakértők az oltási programból is. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a március 18-i Kormányinfón közölte, hogy a bírók és az ügyészek halaszthatatlan állami feladataik ellátása miatt soron kívül kerültek az oltási programba.

Korábban Hadházy Ákos a Facebookon arról számolt be, hogy a március 15-i hétvégén tömegesen oltották a bírókat és az ügyészeket Szputnyik V vakcinával. A független országgyűlési képviselő megosztott egy e-mailt is, amelyet a Fővárosi Törvényszék dolgozóinak címeztek:

Tisztelt Kollégák, a vezetőség nyomatékos kérése, hogy a Covid–19-es oltásunkra, annak lehetőségére vonatkozóan a közösségi médiában (pl. Facebook, Insta stb.) ne közöljetek információt sem közvetlenül (pl. bejegyzés), sem indirekt módon (fénykép, komment-hozzászólás). Bölcs belátást igényel továbbá a hozzátartozói és baráti körben az információ megosztása, miután ismert és természetes jelenség a vakcináláshoz kapcsolódó irigység.

A kamara elnöke március 22-én levélben fordult György István területi közigazgatásért felelős államtitkárhoz, az Országos Oltási Munkacsoport vezetőjéhez, amelyben annak megvizsgálását kérte, van-e lehetőség a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tagsága részére soron kívüli védőoltás biztosítására. Schváb Zoltán szerint az igazságügyi szakértők tevékenysége szorosan kötődik a Gulyás Gergely által említett közfeladathoz, ráadásul 

Egzisztenciális válság

Az igazságügyi szakértők nem először leveleznek a kormányzattal. A koronavírus-járvány első hullámának tetőpontján, tavaly május 6-án Agárdi Tamás, a kamara akkori elnöke fordult Varga Mihály pénzügyminiszterhez, hogy az igazságügyi szakértőket érintő problémák megoldására, a szakértői hivatásrend egzisztenciális válságának megelőzésére, illetve enyhítésére javaslatot tegyen. Mint írta, a veszélyhelyzet és az azzal kapcsolatban hozott intézkedések az igazságügyi szakértői társadalmat rendkívül érzékenyen érintették. A rendkívüli ítélkezési szünet, majd a bevezetett eljárásjogi rendelkezések, a személyes találkozások háttérbe szorulása, valamint a gazdaság fokozatos leállása töredékére csökkentette a megbízások és a kirendelések számát.

Az igazságügyi szakértői hivatásrend egzisztenciális válságának megelőzése, illetve enyhítése érdekében a kamara tavaly májusban az alábbi intézkedéseket javasolta:

1. A kisadózó igazságügyi szakértőknek a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap végéig ne kelljen megfizetnie a kisadózó vállalkozások tételes adóját.
2. A nem kisadózó egyéni vállalkozó vagy adószámos magánszemély igazságügyi szakértők a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap végéig a fizetendő bevétel, illetve jövedelemalapú adó mértékét csökkenthessék havonta 50 000 forinttal.
3. A veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap végéig az adó- es járulékmentesség, illetve a kedvezmény tekintetében a legkedvezőbb kategóriára irányadó szabályozás szerint vonatkozzon az igazságügyi szakértőkre, igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyzett szakértői gazdasági társaságokra és alkalmazottaikra is. Lehetőség szerint a 7710 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékon felül az ágazatot (sem munkaadói, sem munkavállalói oldalról) ne terhelje az élőmunka után közteherviselési kötelezettség.

A javaslatokra Besesek Botond adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár válaszolt, aki május 21-én kelt levelében

Tájékoztatása szerint a kormány és a pénzügyi tárca a veszélyhelyzet kihirdetése óta folyamatosan vizsgálja, hogy melyek azok a szektorok, amelyek részére szükséges a gazdasági segítségnyújtás, akár támogatás, akár az adóterhek csökkentése formájában. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet speciális fizetési könnyítési (részletfizetés, fizetési halasztás) lehetőséget teremt, amelynek keretében az adóhatóság csupán azt vizsgálja, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető-e vissza.

13 éve változatlan óradíj

A májusi levélváltás után Schváb Zoltán kamarai elnök tavaly decemberben egy újabb levélben javaslatot tett az igazságügyi miniszternek az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM-rendelet módosítására.

Az óradíj „bebetonozása” már régi sérelme a szakértői társadalomnak.

Egyébként ahol nincs a kényszerű nyomott óradíj, ott a rendszer beállt a normális, szakértők és megbízók által egyaránt elfogadott piaci mértékre. Az elnök szerint

a mesterségesen alacsonyan tartott óradíj reálértéke immár a szakértői fenntarthatósági/önköltségi szint alá csökkent.

De 13 éve nem változott az igazságügyi szakértők által elszámolható költségátalány mértéke (35 százalék) és annak felső határa (100 ezer forint) sem. Pedig a technológia és a vizsgálati módszerek fejlődése egyre költségesebbé tette a szakértői tevékenységet.

A kamara elnöke a levelében hangsúlyozta:

A járványhelyzet miatt akadályozott, megnehezült munkavégzés a szakértők körében [...] jelentős jövedelemkiesést okozott. A kiesés pótlására hozott kormányzati intézkedések, mint például a kata adójának időszakos elengedése, az igazságügyi szakértők számára nem nyíltak meg. Az igazságügyi szakértők jelentős része úgy érzi, sem a társadalom, sem a kormányzat oldaláról nem kapja meg a szükséges figyelmet és támogatást.

(Borítókép: Munka közben a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ igazságügyi genetikus szakértői. Fotó: Police.hu)