Alkotmánybíróság előtt a gyülekezési szabadság korlátozása

Erőss Gábor alkotmányjogi panaszában a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet több rendelkezését is alaptörvény-ellenesnek tartja, ezért a támadott rendelkezések megsemmisítését kérte Alkotmánybíróságtól. 

Az érintett rendelkezések:

4. § (1) Tilos a közterületen, illetve a nyilvános helyeken a csoportosulás, illetve a gyülekezés.

5. § (1) Tilos – a 6. § szerinti kivétellel – rendezvényt, valamint gyűlést szervezni, illetve tartani.

(2) Rendezvény helyszínén – a 6. § szerinti kivétellel – a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés helyszínén tartózkodni tilos.

A kormányrendelet a tilalmak megszegése esetére az alábbi szankciókat rendeli alkalmazni:

22. § (2) Ha a rendőrség az ellenőrzés során, vagy a rendőrség a katona értesítése alapján a [...] az 5. § (1) bekezdése [...] szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően [...] 100 000 forinttól l 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki [...].

23. § (1) A Szabstv. 1. § (1) bekezdésétöl eltérően szabálysértést követ el, aki az [...] 4. § (1) és (3) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében [...] meghatározott védelmi intézkedést megszegi.

(2) A Szabstv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.

Vagyis a támadott rendelkezések alapján veszélyhelyzet idején tilos a közterületen, illetve a nyilvános helyeken a csoportosulás, illetve a gyülekezés, tilos rendezvényt vagy gyűlést szervezni, tartani, vagy annak helyszínén tartózkodni. A jogszabály a védelmi intézkedés megsértését szabálysértésnek minősíti, és rendelkezik a bírság kiszabásáról is.

Erőss Gábor az alkotmányjogi panaszban kifejtette, hogy a sérelmezett jogszabály 

Szerinte a támadott rendelkezések szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák, valójában kiüresítik a gyülekezéshez való jogot, a körülmények mérlegelésének kizárásával és az általános tilalom jogszabályi rögzítésével elvonják a tényleges bírósági jogorvoslat lehetőségét, valamint alaptörvény-ellenesen tesznek különbséget azon személyek között, akik különböző célból összegyűlnek, hátrányosan megkülönböztetve azokat, akik a gyülekezési jogukat kívánják gyakorolni, azokhoz képest, akik ettől eltérő célból, például vallásgyakorlás vagy oktatás céljából gyűlnek össze.

A szabálysértésként minősítés és a bírság további elrettentő hatással jár

– állítja Erőss –, mivel eltántorítja a közügyekben véleményüket közösen kifejezni kívánó polgárokat az ilyen gyűlések szervezésétől és az azon való részvételtől.

Erőss Gábor úgy véli, hogy

Azt ugyan az indítványozó is elismeri, hogy a kormány rendeletalkotási jogkörét kijelölő alaptörvényi rendelkezések alapján veszélyhelyzetben valóban korlátozhatja a gyülekezési jogot  rendeleti úton, de csak a sarkalatos törvényben előírt szabályok szerint. Ezek pedig a következők:

• csak a védelmi érdekek sérelme esetén ad lehetőséget a gyűlések megtiltására (vagyis feltételhez köti a gyűlések veszélyhelyzetben történő megtiltását, és nem generálisan ad lehetőséget a tilalom elrendelésére, meghagyva a gyülekezési hatóság mozgásterét a mérlegelésre);
• csak a rendőrség számára írhatja elő kötelezettségként a szélesebb körű tiltást (a kormány nem arra kap felhatalmazást, hogy közvetlenül maga tiltsa meg a gyűlések megtartását, hanem arra, hogy gyülekezési törvény által előírtaknál tágabb körben tegye lehetővé a rendőrség számára a tiltást);
• csak közterületen tartandó gyűlések megtiltását teszi lehetővé, és nem a gyűlés valamennyi formájának tilalmát.

A józsefvárosi alpolgármester feladta a leckét az alkotmánybíráknak.

(Borítókép: tüntetés a lezárások ellen 2021. március 15-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)