Gyula
8 °C
21 °C

Többen cserélik le a vezetéknevüket, mint az utónevüket

DROTI20120617040
2021.03.30. 09:57
Nemcsak a jogszabályok, hanem a névviselési szokások is változnak. Sorra tűnnek el a tradicionális keresztnevek, a házastársak pedig számtalan névviselési variáció közül választhatnak. Manapság többen cserélik le a vezetéknevüket, mint az utónevüket. Névadási körkép.

A névjog alkotmányos kereteit két évtizeddel ezelőtt határozta meg az Alkotmánybíróság, amikor elvi éllel kimondta:

Minden embernek kell hogy legyen saját neve, és ez a név nem helyettesíthető sem számmal, sem kóddal, sem egyéb szimbólummal. […] A saját névhez való jog tehát az önazonossághoz való jog alapvető eleme, így olyan alapvető jog, amely a születéssel keletkezik, az állam által elvonhatatlan és – lényeges tartal­mát tekintve – korlátozhatatlan.

Az ember önazonossága

Az alkotmánybírák megállapították, hogy a névhez való jog – mint az ember önazonosságának kifejezésére szolgáló megnevezéshez való jog – az állam által nem korlátozható.

A családi név választásakor és névváltoztatáskor, névmódosításkor azonban már egyáltalán nem szükségszerű és aránytalan (és így végső soron emberi méltóságot sértő) az olyan állami szabályozás, amely elutasítja a kérelmező névváltoztatási, névmódosítási kérelmét.

Az állam e korlátozása nyilvánvalóan azt a közérdeket fejezi ki, hogy a tetszőlegesen szabad számú, teljesen a magánszemély uralma alatt álló családi név választása, változtatása és módosítása ne vezethessen el addig, hogy valaki kibújhasson kötelezettségeinek a teljesítése alól (például eltűnjön az adósnévjegyzékről), illetőleg bűnügyi nyilvántartásban szereplő személy esetében reálisan számolni kelljen eljárási-azonosítási nehézségekkel

 – példálódzott a taláros testület.

Tilos a vitézi cím használata

Nem sokkal a második világháború után fogadta el a Nemzetgyűlés az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvényt, amely 1. §-ában kimondta:

A magyar nemesi és főnemesi rang (herceg, őrgróf, gróf, báró, nemes, primor, lófő) megszűnik. A külföldi államfők által adományozott nemesi és főnemesi rangot jelző címek viselésére adott engedélyek, illetőleg az ilyen engedélyek jellegével bíró törvényi rendelkezések hatályukat vesztik.

Magyarországon háromnegyed évszázaddal ezelőtt megszüntették az „örökös főispán” címet, továbbá a rangjelző méltóságokat (például valóságos belső titkos tanácsos). De megtiltották a „vitéz” cím, a nemesi előnév, továbbá a nemesi nemzetségi származásra utaló kifejezés használatát is. Tiltott lett olyan címzést is használni, amely a megszüntetett rangra vagy rangjelző címre utalt (főméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetes stb.).

A törvény indokolása szerint

a Magyar Köztársaság Nemzetgyűlése az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény megalkotásával kifejezésre juttatta, hogy a Köztársaság mindenkit egyenlő méltóságú személyként kezel, ezért születési előjogok vagy más, a demokratikus állami működéssel össze nem egyeztethető címek nem érvényesülhetnek.

Az 1947-es törvény alkotmányosságát az Alkotmánybíróság 2011-ben erősítette meg, abból kiindulva, hogy az államnak – ha a saját név viselésé­nek alkotmányos alapjogát biztosította, akkor – azon belül már lehetősége van annak eldöntésére: mit tekint az egyes személyek nevének, továbbá hogy a név megvá­lasztásának, viselésének, megváltoztatásának szabályait miként határozza meg.

A nemesi előnevek és címek azonban nem részei a hivatalos névnek – szögezték le határozatukban az alkotmánybírák.

Variációk friss házasoknak

A házastársak névviselési változatait a Polgári törvénykönyv 4:27. §-a sorolja fel.

A feleség a házasságkötés után, választása szerint viselheti

  1. a születési nevét,
  2. a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét,
  3. a férje teljes nevét a házasságra utaló toldással,
  4. az előbbihez hozzákapcsolhatja a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét,
  5. a férje családi nevét a házasságra utaló toldással és ehhez hozzákapcsolhatja a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét,
  6. a férje családi nevét, hozzákapcsolva saját utónevét.

A férj a házasságkötés után, választása szerint viselheti

  1. a születési nevét,
  2. a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét,
  3. a felesége családi nevét, hozzákapcsolva saját utónevét.

Bónuszképp a férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként összekapcsolhatja kettőjük családi nevét is, hozzáfűzve a saját utónevét, azzal a kikötéssel, hogy az összekapcsolt házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet.

Megegyezés hiányában a felek a házasságkötést megelőzően viselt nevüket viselik tovább. Itt is van egy kivétel: nem viselheti a feleség az előző férj teljes nevét a házasságra utaló toldással.

A házassági névviselési formától meg kell különböztetni a házassági névváltoztatást. Utóbbinak két törvényi feltétele van:

  1. csak a házasság megszűnését követően lehet engedélyezni, és
  2. csak akkor, ha a névhasználat személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapiratával igazolható.

Névadási normák

A gyermek nevének meghatározását a Polgári törvénykönyv 4:150. §-a részletezi. 

Alapesetben a gyermek – szüleinek megállapodása szerint – apjának vagy anyjának születési vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli.

A gyermek szüleinek összekapcsolt családi nevét is viselheti, akkor is, ha a szülők a házasságkötés után családi nevüket nem kapcsolták össze, vagy a szülők nem kötöttek házasságot. A családi név legfeljebb kéttagú lehet.

A házasságban élő szülők valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermekének kizárólag azonos családi neve lehet, kivéve, ha a szülők a házasság fennállása alatt családi nevüket módosították. Közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke a szülők közös házassági nevét viselheti. Ha a szülők egyike viseli házassági névként kettőjük összekapcsolt családi nevét, a gyermek – a szülők megállapodása alapján – a másik szülő házasságra utaló toldást nem tartalmazó nevét vagy a szülők összekapcsolt családi nevét viseli.

2014. június 30-ig a jogszabály úgy rendelkezett, hogy abban a családban, ahol a felmenők kötőjel nélkül használták a kéttagú születési családi nevet, azt kötőjellel kellett anyakönyvezni. Az Alkotmánybíróság azonban a kötelező kötőjelet alaptörvény-ellenesnek minősítette, mert ezt a helyzetet a jogalkotó hozta létre, noha nincs olyan alkotmányosan elfogadható cél, amely miatt a korlátozás szükséges lett volna.

Nagy, Kovács, Tóth, Szabó

A legelterjedtebb családnevek listáját emberemlékezet óta a Nagyok vezetik. Év elején összesen 225 521-en viselték ezt a vezetéknevet. A Nagyokat a Kovácsok (208 010), a Tóthok (203 294), a Szabók (201 080) és a Horváthok (196 206) követik. A top 10-ben vannak a Vargák, a Kissek, a Molnárok, a Némethek és a Farkasok is. Csak 157-tel kevesebb Balogh van, mint Farkas, így elképzelhető, hogy hosszú idő után változik a tíz legnépszerűbb magyar vezetéknév sorrendje.

Ami a leggyakoribb magyar keresztnevek (pontosabban: az első utónevek) 2021. január 1-jén frissített jegyzékét illeti, a nőknél évek óta verhetetlenek a Máriák (290 613), az Erzsébetek (220 054), a Katalinok (176 772), az Évák (162 310) és az Ilonák (140 906). A férfiaknál pedig a Lászlók (275 787) a listavezetők, az Istvánok (245 842), a Józsefek (215 132), a Zoltánok (200 050) és a Jánosok (189 298) előtt.

Hanna, Anna, Bence, Máté

A tavaly született gyerekek utónevei még csak köszönőviszonyban sincsenek a leggyakoribb keresztnevek listájával.

A lányoknál Hanna (1511) vezet. Az első húszban van még Anna (1199), Zoé (1017), Léna (927), Luca (899), Emma (851), Zsófia (735), Boglárka (703), Lili (681), Mira (666), Lilien (626), Nóra (553), Laura (547), Lara (541), Maja (524), Fanni (518), Jázmin (514), Izabella (511), Olívia (510) és Sára (493). 

A fiúknál évek óta Bence (1457) a sztár. Őt követi Máté (1315), Dominik (1302), Levente (1275), Noel (1108), Dániel (1051), Zalán (1051), Marcell (1036), Olivér (1029), Ádám (1022), Milán (1014), Dávid (991), Botond (924), Benett (888), Áron (827), Zsombor (774), Balázs (733), Márk (637), Péter (636), Kristóf (604) és Zétény (582).

Az anyakönyvi eljárásról szóló, 2010. évi I. törvény 44. § (3) bekezdése alapján anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia utónévjegyzékéből. Az MTA Nyelvtudomány Intézetének honlapján közzétett jegyzéket havonta frissítik. Így is előfordul, hogy a választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben. Ilyenkor az MTA a központi anyakönyvi szerv megkeresésére harminc napon belül nyilatkozik az utónév anyakönyvezhetőségéről. Ha az MTA nyilatkozata szerint az utónév anyakönyvezhető, azt az utónévjegyzékbe haladéktalanul felveszik.

Nem ér a nevem!

A statisztikák szerint meglepően sokan szeretnék megváltoztatni a nevüket. Budapest Főváros Kormányhivatala évente négy-ötezer névváltoztatási kérelmet bírál el. A kérelmezők többsége úgy érzi, hogy a névcserével az élete is megváltozik. 

Sokan az apa családneve helyett az anyáét kívánják viselni, elsősorban azért, mert az apa elhagyta a családot, és az anya nevelte fel a gyermekeket. Mások az anya új férjének, élettársának a nevét kérik a kiskorú gyermeknek, vagy éppen a nagykorú gyermek önmagának.

Gyakori névváltoztatási ok az is, hogy az eredeti vezetéknévből következtetni lehet a kérelmező nemzeti, etnikai hovatartozására. 

Sok külföldön élő magyar állampolgár a nehezen kiejthető, leírható családi név helyett egy jobban kimondhATÓ, leírható nevet kér.

A születési név megváltoztatására irányuló kérelem esetén – függetlenül attól, hogy hányadik alkalommal kéri a névváltoztatást – tízezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A névváltoztatási kérelmet indokolni kell, vagyis a névváltoztatási szándékot megalapozó okokat és körülményeket a kérelemben fel kell tárni.

Az utónevükkel inkább elégedettebbek az emberek.

A legtöbb kérelmező a két utónévből csak az egyiket kívánja viselni, vagy ellenkezőleg, egy utónév helyett kettőt, divatosabbat kér.

(Borítókép: Maronka Lajos diakónus megkeresztel egy gyermeket Gádoroson, a Kisboldogasszony katolikus templomban 2012 júniusában. Fotó: Rosta Tibor / MTI)