Minden, amit az AstraZenecáról tudni lehet

Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) januárban engedélyezte a brit–svéd AstraZeneca Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztett, adenovírusvektor-alapú vakcináját. Ez volt a világon a harmadik, a hagyományos vektorvakcinák közül pedig az első, ami vészhelyzeti engedélyt kapott; az első szállítmány február 6-án érkezett hazánkba.

A közelmúltban több ország, köztük Németország, Franciaország, Spanyolország, Dánia, Izland, Norvégia és Hollandia ideiglenesen felfüggesztette az oltásokat a brit–svéd AstraZeneca új típusú koronavírus elleni védőoltásával. Ennek oka az volt, hogy néhány súlyos, sőt halállal végződő trombózisesetet jelentettek több országból is a védőoltás beadása után. Az időbeli egybeesés természetesen nem jelent feltétlenül ok-okozati összefüggést, az óvatosság azonban nyilván indokolt.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) március 18-án tartott sajtótájékoztatót a vakcina esetleges mellékhatásairól. Emer Cooke, az EMA igazgatója elmondta, a vizsgálatok alapján arra jutottak, hogy a brit–svéd vakcina hatékony és biztonságos. Nem lehet megállapítani összefüggést a véralvadással kapcsolatos halálesetek és a vakcina beadása között. Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezető az operatív törzs aznapi sajtótájékoztatóján megerősítette: Magyarországon is tovább oltanak a vakcinával, miután az EMA kiadta az említett közleményt az oltóanyag felhasználhatóságával, illetve biztonságosságával kapcsolatban. 

Alig három héttel később, április 6-án Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vezető tisztségviselője egy olasz lapinterjúban bejelentette: mégis van összefüggés az AstraZeneca brit–svéd gyógyszercég, valamint az Oxfordi Egyetem által a koronavírus ellen kifejlesztett vakcina és a vérrögképződéses esetek között. Az Európai Gyógyszerügynökség erre úgy reagált: még vizsgálják az AstraZeneca oltóanyagának esetleges mellékhatásait.

Van összefüggés, de továbbra is ajánlott

A vizsgálatok eredményeit a mai napon, április 7-én közölte honlapján az EMA. Mint írják,

Az EMA tájékoztatása szerint fel kell hívni az egészségügyi dolgozók, valamint a beoltottak figyelmét arra, hogy mellékhatásként az oltást követő két hétben vérrög képződhet a szervezetükben. 

A gyógyszerügynökség tájékoztatójában felhívta a figyelmet: az Európai Gazdasági Térség országaiban és Nagy-Britanniában több mint 25 millió embert oltottak be AstraZenecával. Mindössze 62 esetben számoltak be agyi, 24 további alkalommal pedig belső szerveket érintő trombózisról, közülük 18-an vesztették életüket.

Az ügynökség szerint a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azonban nem azonosítható specifikus kockázati tényező sem a nemek, sem pedig kor alapján. Ugyanakkor az esetek kivizsgálása folytatódik – közölték.

Bizonyára sokan hallották, hogy továbbra is kételyek merültek fel az AstraZeneca-vakcinával kapcsolatban

– vélekedett Müller Cecília, utalva az EMA tisztviselőjének megszólalására. Az országos tiszti főorvos az operatív törzs április 7-i sajtótájékoztatóján kiemelte, amint megfogalmazzák a hivatalos állásfoglalást, attól függően döntenek a magyarországi AstraZeneca-vakcinával való oltakozással kapcsolatban. Magyarországon eddig az idősek, valamint a 65 év alatti krónikus betegek kapták meg a brit–svéd vakcinát.

Harminc év alatt mással fognak oltani

Az ügyben megszólalt a brit gyógyszerügyi hatóság (MHRA) is, melynek vezérigazgatója, June Raine elmondta, hogy az oltás előnyei jelentősen meghaladják a kockázatait. Jonathan Van-Tam angol helyettes tiszti főorvos elmondta, hogy korrigálják az Egyesült Királyság oltási programját, azaz 

Mint írják, az Egyesült Királyság arra a következtetésre jutott, hogy a 30 év alatti felnőtteknek más alternatívát kell kínálni az AstraZeneca-vakcina helyett, miután áttekintették a vérrögképződéses eseteket. Ugyanakkor June Raine, az MHRA vezérigazgatója szerint további vizsgálatokra van szükség annak végleges azonosításához, hogy a vakcina okozza-e a ritka vérrögöket a fiatalabb betegeknél.

A korai felismerés fontossága

Az EMA mai tájékoztatóján azonnali szakorvosi konzultáció fontosságát is hangsúlyozta a vérrögképződés esetleges veszélye esetén. Mint írták, a vérrögképződésre vagy a vérlemezkék alacsony számára utaló jelek korai felismerése elkerülheti az esetleges szövődmények kialakulását. A beoltottaknak haladéktalanul orvoshoz kell fordulniuk, ha esetükben előfordul

• nehézlégzés,
• mellkasi fájdalom,
• lábduzzadás,
• tartós hasi fájdalom,
• idegrendszeri tünetek, mint súlyos fejfájás vagy homályos látás,
• apró, a bőr alatti vérfoltok az oltás helyén kívül.

Együttműködnek a hatóságokkal

Általánosságban mindkét hatóság megerősítette, hogy a vakcina kifejezetten hatékony a Covid–19-betegség minden súlyos formájának megelőzésében, és az előnyei messzemenően meghaladják az esetleges kockázatokat – reagált közleményben az AstraZeneca szerdán.

Az AstraZeneca továbbra is aktívan együttműködik a hatóságokkal, az előírásokat teljesíti, és már dolgozik azon, hogy részletesen kivizsgálja az egyes konkrét eseteket, az előfordulási gyakoriságot és ezeknek a rendkívül ritka eseteknek a mechanizmusát

– írják. Hozzáteszik: ezeken felül az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mai közleménye megállapítja, hogy a jelen információk alapján az ok-okozati összefüggés ugyan lehetséges, de nem bizonyítható, hozzátéve, hogy célzott vizsgálatok szükségesek az oltás és az esetleges kockázati tényezők összefüggésének pontos megértése érdekében.

Ezen túlmenően a WHO is hangsúlyozza, hogy a szóban forgó vizsgált események nagyon ritkán fordulnak elő azon a közel 200 millió beoltott ember között, akik AstraZeneca-vakcinát kaptak világszerte.

Az AstraZenecáról

• Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) javaslatára az Európai Bizottság engedélyezte az uniós tagországoknak.
• 81 országban alkalmazzák.
• Magyarország 6,54 millió adagot kötött le, ami 3,27 millió főnek elég.
• 18 év felett alkalmazható.
• Az oltóanyag a szövődményekkel járó, illetve súlyos lefolyású, halállal végződő betegség kialakulása ellen nyújt védelmet.
• Két adag szükséges, 4–12 hét különbséggel beadva. Magyarországon az oltási protokoll március 1-jei változása óta 12 hét különbséggel alkalmazzák a vakcinát.
• A vakcina által biztosított védelem ideje még nem ismert, meghatározása folyamatban van.
• Az AstraZeneca nem cserélhető fel más, Covid–19 elleni oltóanyagokkal. Azoknak, akik már megkapták az első adag AstraZenecát, egy második adagot kell kapniuk a vakcinasorozat befejezéséhez.
• Azon személyek is olthatók a vakcinával, akik már átestek a betegségen, és abból már meggyógyultak.
• Az oltás előtt nem szükséges antigéngyorsteszt.
• Az oltás krónikus betegséggel rendelkező személyeknek is adható, akiknél nem áll fenn oltásra vonatkozó ellenjavallat.
• A Covid-19 Vaccine AstraZeneca más oltóanyaggal egyidejűleg nem adható be. Másik védőoltás legalább 14 napos időközzel adható.
• Várandósság alatt az oltás ellenjavallt. Várandósság a második oltás után minimum két hónappal tervezhető.
• Nem ismert, hogy a vakcina kiválasztódik-e az anyatejbe. Akik kockázati csoportba tartoznak, és igénylik az oltást, a szoptatás ideje alatt is megkaphatják.
• A védőoltás beadása oltási terv alapján történik a kijelölt oltópontokon. Az oltó orvos az oltandót az oltást megelőzően kikérdezi, szükséges mértékben megvizsgálja, és az oltás beadásáról dönt.
• Az oltás ellenjavallatai: várandósság, akut lázas betegség vagy az AstraZeneca-vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos allergiás vagy anafilaxiás reakció. A kórelőzményben súlyos, kórházi ellátást igénylő gyógyszerrel vagy védőoltással kapcsolatos allergiás reakció.
• Oltási reakciók lehetnek: fájdalom és duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz, esetleg bőrpirosodás az injekció beadásának helyén, émelygés. Nagyon ritkán előfordulhat: megnagyobbodott nyirokcsomók, rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, viszketés az injekció beadási helyén. A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer alkalmazható. Ezek átmeneti reakciók, melyek általában beavatkozás nélkül is megszűnnek.

	AstraZeneca
Vakcina típusa	vektor
Engedélyező hatóságok	Európai Gyógyszerhatóság; Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI); Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK)
Ennyi országban alkalmazzák	81
Hatásosság	76 százalék
Százalékos védelem súlyos/halálos betegség ellen	100
Tárolás	2–8 Celsius-fokon
Szükséges adag száma	2
Adagok között eltelt napok száma	84
Teljes védettség a második oltás után	15 nap
Beoltható korosztály	18 év felett
Megkaphatják-e a krónikus betegséggel küzdők?	Igen
Megkaphatják-e várandós nők?	Nem
Ennyi adagot kötött le Magyarország	6,54 millió
Egy adag ára	650 forint
A kormányzati tájékoztató oldalra (www.koronavirus.gov.hu) feltöltött lakossági tájékoztató	AstraZeneca-vakcina

(Borítókép: Marco Cantile / LightRocket / Getty Images)