Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMHiába a szigor, nem bírjuk a karantént
További Belföld cikkek
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
A magyar lakosság a 2020 januári alapszinthez képest mindössze legfeljebb 10 százalékkal csökkentette a mobilitását, és ez a régió többi országához képest kiugróan alacsony érték – derül ki a qubit.hu cikkéből, amelyben azt elemezték, hogyan viszonyul a közép- és kelet-európai térség országaiban a kormányzati intézkedések és a lakosság mobilitási rátája az adott országból jelentett halálozási adatokhoz.
A járvány elleni küzdelem segítésére több technológiai cég is közzétette anonimizált, mobiltelefonról gyűjtött helyadatait. Az Institute for Health Metrics and Evaluation egyik, Magyarországról szóló jelentésében a Google, a Facebook és az Apple aggregált adatai alapján úgy találta, hogy 2021. március 29-én az aznap jelentett, kórházban kezelt, igazolt koronavírusos betegek száma (12 291) és a 244 haláleset ellenére a lakosság a 2020. januári alapszinthez képest mindössze legfeljebb 10 százalékkal csökkentette mobilitását.
A fertőzöttségi és a halálozási adatok, valamint a járványügyi szakértők naponta többször ismétlődő kérése ellenére a magyarok nem maradtak otthon, míg, mondjuk, Portugáliában az emberek a magyarokhoz képest mintegy kétszer annyival több időt töltöttek otthon, amikor a legrosszabb időszakában a magyarhoz hasonló, 300 fő körüli napi halálozási adatokról számoltak be a hatóságok.
A portál arról is írt, hogy amennyiben a Google mobilitási adatai alapján az átlagosan munkahelyen töltött többletidőt vizsgáljuk 2020 teléhez képest, úgy fest, hogy a magyarok több időt töltöttek home office-ban, mint az osztrákok, csehek, szlovákok vagy olaszok. Hozzáteszik: az adatok nem tesznek különbséget aközött, ha valaki otthonról dolgozik, vagy a járvány miatt elveszítette munkáját, ezért ebből a szempontból csalókák lehetnek az erről szóló adatok.
Alig pár hete írtunk arról, hogy bár napról napra súlyosbodik a járványügyi helyzet, ahogy beköszöntött a jó idő, zsúfoltságig tele lettek a budapesti parkok, utcák, kirándulóhelyek. A járványügyi szakértők akkor is kongatták a vészharangot, de kérésük mintha süket fülekre lelt volna: még a maszkviselési fegyelem is látványosan lazulni látszott. Zacher Gábor, a hatvani kórház főorvosa szerint az emberek látszólag azt hiszik, minden rendben.
Egyáltalán nincs minden rendben! Az a legnagyobb probléma, hogy erről a betegségről még mindig nincsenek konkrét információik az embereknek. Nem látják a kórházakban zajló óriási küzdelmet. És erre nem a szenzációhajhászás miatt lenne szükség, hanem egyszerűen az embereknek látniuk kellene azt, hogy a koronavírus okozta megbetegedésnek mi lehet a következménye, hogy hogyan küzdenek a betegek, és hogyan küzdünk mi az életükért. Emberközelivé kell tenni a betegséget, hogy mindenki megértse, milyen súlyos a helyzet
– mondta a főorvos március végén az Indexnek, hozzátéve, hogy a fiatalok pláne nem látják, hogy nagy a baj.