3500 forinton indul az eperszezon, kétezer alá is mehet

Mint mondja, ha egy kis népfőiskolai képzést csempészhetünk ebbe az írásba, rögtön az elején ki kell jelenteni, hogy botanikai értelemben az eper és a szamóca között jelentős a különbség, hiszen amit földi eper néven ismerünk és fogyasztunk, az valójában szamóca, a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó Fragaria nemzetség tagja, míg az eper botanikai értelemben az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik, és mint ilyen, fán terem.

Lajosmizse – a hívószó

Az árusítóhelyek gyakran azzal csalogatják a vásárlókat, hogy öles betűkkel kiírják, náluk hazai, mégpedig lajosmizsei eper kapható. Két kérdés is adódik rögtön: lehetséges-e, hogy csakugyan hazai gyümölcs terem a hűvös áprilisi időjárásban, illetve hogy Lajosmizse szamócatermesztésről híres környéke el tudja-e látni a fél országot hazai eperrel – bocsánat, szamócával. A szakértő szerint a válasz: igen, illetve nem. Ugyanis a fűtött, fedett termőhelyeken csakugyan érik már a szamóca, vagyis ha kiírják, hogy lajosmizsei eper, akkor „megvan rá az esély”, hogy az csakugyan lajosmizsei, ami voltaképpen a minőség záloga, de megvan annak is az esélye, hogy ezzel csak ügyeskedni próbálnak, és jellemzően görög, spanyol vagy albán származású importárut próbálnak magyar színekben feltüntetni, aminek sajnos megvan a bevett gyakorlata a magyarországi kereskedelemben.

Se íze, se bűze az importnak

Persze íz tekintetében van különbség a fóliás és a szabadföldi szamóca között, nem is beszélve az importgyümölcsről. Egy laikus azonban a melegházi gyümölcs ízét valószínűleg nem tudja megkülönböztetni a később érő szabadföldiétől, hiszen nincs összehasonlítási alapja, és mindkettő finom. De az importszamóca íze messze elmarad a magyarétól, a világos és kemény húsú importárunak gyakran „se íze, se bűze” – mondja Hunyadi István. Mindez pedig azért van, mert az importgyümölcsöt nem „szájérett”, vagyis fogyasztásra alkalmas állapotban szedik le, hanem idő előtt, mert hosszú, több ezer kilométeres zötykölődős kamionos utazás vár még rá, amit épségben ki kell bírnia a raktérben. Emiatt az íze sem lehet finom, hiszen a szamócának néhány más gyümölccsel – ilyen például az alma vagy a körte – ellentétben nincs jó utánérő (postharvest) képessége.

A szezon majd az árakat is leveri

Senkivel nem tudjuk elhitetni, hogy április közepén már valódi szamócaszezon lenne, de az tény, hogy a jó idő beköszöntével hamarosan felgyorsulnak az érési folyamatok, és májusban nagyobb tömegben jelenik meg majd a magyarországi szabadföldi szamóca, ami áresést hoz – magyarázza a FruitVeB ügyvezető igazgatója, aki kérdésünkre konkrét szezonális árbecslésre nem vállalkozott, mert mint mondta, az importáru előállítási költségei kedvezőbbek az olcsóbb munkaerő miatt, miközben a magyarországi termelési költségek folyamatosan emelkednek. Némi forszírozott kérdezősködés után Hunyadi István annyit mégis elárult a várható árakról, hogy májusban nyilván nem kétezer forint lesz kilója a szabadföldi termésnek, ami mindig olcsóbb, hiszen nincs fűtési költsége.

A szakember végül úgy fogalmazott, hogy aki nem a szezonjában akar gyümölcsöt vagy zöldséget fogyasztani, igenis meg kell fizetnie azt a többletárat, ami az idényen kívüli termelés velejárója.

Közben a portfolio.hu gazdasági portál azt írta: származási országtól függően az importszamóca kilogrammonként 1000 és 1300 forint volt, de már felbukkant a nagyon korai termesztésű hazai szamóca is, amelynek ára jelentősen elszállt, a tavalyi azonos hetet 17 százalékkal meghaladóan 3500 forint/kilogramm termelői áron értékesítették.

(Borítókép: Szedik az érett szamócát egy lajosmizsei kertészetben 2020. április 28-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI )