Kevesebb mentális kár érte a szüleikkel tanuló gyerekeket
További Belföld cikkek
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az Indexnek azt mondta: az április 19-i iskolanyitás korai volt, ennek ellenére a tanárok szinte teljes létszámban megjelentek az újranyitott iskolák alsós osztályaiban.
A PSZ emiatt elvárásokat fogalmazott meg a szaktárca számára. Egyebek között azt, hogy a szociális távolság betartását a tantermekben kötelezően írják elő, és az otthon maradó gyermekeket semmilyen hátrány ne érje.
Az elmúlt napok tapasztalatai azt mutatják, hogy minél kisebb egy település, annál nagyobb volt a jelenléti oktatásban való részvétele a diákoknak.
Szabó Zsuzsa emlékeztetett arra a felmérésre, amelyben az oktatási intézmények április 19-i nyitásáról kérdezték meg a pedagógusokat, az oktatásban dolgozókat. A 9500 válaszadó 87 százaléka nem támogatta az újranyitást, ugyanakkor 54 százaléka azt mondta, hogy visszamenne, mert például a gyerekek online oktatása nem lehet annyira hatékony, mintha iskolába járnának, különösen igaz ez az alsósokra.
Hozzátette, a nagyobb városokban 10 százaléktól 30 százalékig mozgott az otthon maradt tanulók száma. Véleménye szerint minél magasabban képzettek a szülők, annál jellemzőbb, hogy nem engedik vissza a gyerekeket az iskolákba.
Inkább azok a szülők tartották otthon a gyerekeiket, akik tudják őket támogatni az egyéni haladásukban, és azok, akik erre nem tudtak vállalkozni bármilyen ok miatt, ők inkább bevitték az iskolába a gyerekeket.
Kende Ágnes, a Rosa Parks Alapítvány munkatársa szerint is megfigyelhető összefüggés, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy összetettebb a kép, mint hogy ki lehessen mondani, a középosztály otthon tartja a gyermekeit, míg a szegényeknek ezt nem tehetik meg.
A szociológus úgy véli, nemcsak most, az iskolanyitás során lehetett érzékelni a családi háttér helyzetének szerepét, de az elmúlt egy év alatt is. Kende Ágnes emlékeztetett arra, hogy az alacsonyabb jövedelmű családok számára nem tudott a digitális oktatás teljes mértékben megvalósulni, hiszen számtalan családnál nem volt biztosítva sem eszköz, sem internet-hozzáférés.
Ha visszatekintünk az elmúlt egy évre, akkor az, jövedelemviszonytól függetlenül, minden család számára nehézségekkel teli volt.
A szociológus emellett kiemelte a jelenlegi oktatási rendszer helyzetét, amely véleménye szerint évek óta romló tendenciát mutat.
A számonkérő típusú magyar oktatási rendszer sok magolást, lexikális tudást követel a frontális oktatás során. Ebben a típusú oktatásban a viszonylag szűk, magasan iskolázott rétegű családok gyerekei tudnak leginkább megfelelni. Nagyon sok gyerek kudarcot vall ezekben az iskolákban
– folytatta gondolatát Kende Ágnes.
Hozzátette, a magyar tanítási szemlélet különösen nem kedvez annak, hogy a gyerekek önállóan tanuljanak. Úgy véli, ott volt a legkevésbé fájdalmas a lemaradás, ahol a szülő tudott segíteni a gyerekének, vagyis ott, ahol minél iskolázottabbak voltak a szülők.
Kende hangsúlyozta, összehasonlítva jóval kevesebb mentális kár érte azokat a gyerekeket, akik otthon, a szülőkkel együtt tanultak nap mint nap, mint azokat a gyerekeket, akiknek egyedül, önállóan kell elsajátítania a tananyagot.
A szociológus az indokok között említi, hogy ez utóbbi családoknál a szülők iskolázatlanabbak, mert a mindennapi túlélésért küzdenek, munkájuk fizikai jelenlétet követel, és ezért is lehet nagyobb mértékű a lemaradás a gyerekeiknél.
Az otthoni tanuláshoz az sem ideális, hogy a legszegényebb családok rossz lakhatási körülmények közt élnek, általában zsúfoltan, ahol nemcsak a nyugodt körülmények hiányoznak ahhoz, hogy a digitális órára tudjon figyelni a gyerek, de gyakran hiányzik a hozzá megfelelő eszköz, vagy az internethez való hozzáférés is.
A szociológus emlékeztetett arra, hogy ugyan most még csak az alsó tagozatos gyerekek számára nyílt meg az iskolakapu, mégis úgy véli, ez nagy könnyebbség sok család számára, ha nem otthon kell megoldani a gyerekek taníttatását.
Ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy a kormány iskolanyitását követően rengeteg munkáltató visszarendelte a munkatársait az addigi home office-ból a munkahelyére.
Vagyis most már sok, nem alacsony státuszú szülő számára sincs választás ilyen értelemben
– zárta gondolatait Kende Ágnes.
(Borítókép: Gyerekek iskolába mennek 2020. április 19-én Budapesten. Fotó: Sóki Tamás / Index)