Megszűnt a szigorított védekezés időszaka a bíróságokon

Április 17-én lépett hatályba a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 182/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet. Miután a 182-es kormányrendelet nem hosszabbította meg a szigorított védekezést, ezért április 20-ától a szigorított védekezés alatt irányadó eltérő eljárási szabályok már nem alkalmazhatók.

Ez azt is jelenti, hogy május 23-ig a polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban az átmeneti szabályokat a 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet alapján kell alkalmazni. És ez még nem minden! A bírósági tájékoztató szerint továbbra is hatályban van a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény is, ennélfogva a 182-es kormányrendelet kifejezetten a szigorított védekezés időtartama alatti eljárási cselekményekhez rendel átmeneti előírásokat a polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban.

Nézzünk néhány fontosabb részletszabályt!

Április 20-a óta a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfél által szóban újra előterjeszthető a kérelem az annak jegyzőkönyvbe foglalására meghatározott ügyfélfogadás (Ügyfélsegítő) keretében.

Április 20-ától nem hatályos az a rendelkezés, hogy a peres eljárásokban az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére korlátlan számban van helye.

Nincs lehetőség az egyesbíró eljárására azokban az elsőfokú munkaügyi perekben, ahol törvény szerint ülnökök közreműködése kötelező.

A polgári peres eljárásokban április 20-ától nincs lehetőség az egyezség tárgyaláson kívüli jóváhagyására, kivéve, ha a bíróság március 8. és április 19. között már nyilatkozattételre hívta fel a feleket az egyezség kérdésében.

A közigazgatási perekben az április 20-át követően előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokban tárgyaláson kell eljárni, ha azt a fél vagy az érdekelt jogszabályi rendelkezés alapján kéri. Ha március 8. és április 19. között a bíróság értesítette a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálásról, akkor a továbbiakban is tárgyaláson kívül jár el. Ezzel szemben az eljárást tárgyaláson kell folytatni, ha a fél vagy az érdekelt a szigorított védekezés megszűnését követő naptól számított 15 napon belül tárgyalás tartása iránti kérelmet terjeszt elő.

A büntetőeljárásokban a szigorított védekezés megszűnése után változatlanul alkalmazandó a 2020. évi LVIII. törvény valamennyi rendelkezése. Ennek értelmében április 20-ától nem alkalmazható az a szabály, hogy

• ha az eljárási cselekmény telekommunikációs eszköz útján nem tartható meg, akkor a tárgyalást, nyilvános ülést április 19-ét követő időpontra kell kitűzni, illetve elhalasztani, illetve

• ha az eljárás célja a halasztás következtében meghiúsulna, a bíró dönt a kitűzés, illetve elhalasztás helyett a tárgyalás, nyilvános ülés megtartásáról.

Az eljárási cselekményen való jelenlétre vonatkozó szabályok pedig a következők:

• ha a személyes jelenléttel járó eljárási cselekmény járványügyi intézkedés megszegésével járna, és az eljárási cselekmény elhalasztásának nincs akadálya, akkor az eljárási cselekményt el kell halasztani;

• ha a személyes jelenléttel járó eljárási cselekmény járványügyi intézkedés megszegésével járna, és az eljárási cselekmény nem halasztható el, akkor az eljárási cselekményen való jelenlétet telekommunikációs eszköz útján kell biztosítani;

• ha a személyes jelenléttel járó eljárási cselekmény nem jár járványügyi intézkedés megszegésével, a jelenlétet akkor is elsősorban telekommunikációs eszköz útján kell biztosítani;

• a bíróság – ha annak technikai feltételei fennállnak – az ügyész jelenlétét elsősorban telekommunikációs eszköz útján biztosítja az eljárási cselekményen.

(Borítókép: A Budapest Környéki Törvényszék és a Budakörnyéki Járásbíróság épülete a XIV. kerületben a Thököly út 97-101-ben 2020. február 2-án. Fotó: Róka László / MTI)