Ki gondolta volna, hogy a vírus térdre kényszeríti a világot?

Az online beszélgetés vendége Schmuck Erzsébet, a Fenntartható Fejlődés Bizottság elnöke, az LMP társelnöke és Steiner Attila zöld ügyekért felelős államtitkár volt. 

Nem kérdés, hogy minden szinten van feladat: egyéni szinten, nemzeti szinten, európai szinten, az ENSZ szintjén. Az a kérdés, hogy elegendőt teszünk-e globális kihívásokra 

– kezdte a beszélgetést Schmuck Erzsébet, aki elmondta: az éghajlatváltozás hatásait már nagyon komolyan tapasztaljuk Magyarországon is. Kiemelte a nyári hőhullámokat, a gazdasági, mezőgazdasági következményeket, a szélsőséges időjárást. Az államtitkár ezzel egyetértett, ő is hangsúlyozta, hogy alapvetően minden szint bevonására szükség van a probléma megoldásához.

A problémát már senki sem tagadja, mindenki tisztában van azzal, hogy a mindennapjainkat érintő változásokra van szükség. Kell egy globális megoldás, globális koordináció. Azonban lokális cselekmény nélkül nem érünk el semmit: nem várhatunk másra, egyéni szinten is tenni kell a globális probléma megoldásáért

– emelte ki az államtitkár, hozzátéve, hogy 2015-ben a párizsi klímaegyezmény adott egy nagyon jó keretet, de a siker azon múlik, hogy ezt hogyan fordítjuk le. Értelemszerűen azt is felismerték a vezetők, hogy még nagyobb sebességre kell kapcsolnunk, és azt látni, hogy a politikai elköteleződés megvan a feladat iránt – tette hozzá Steiner Attila. 

A cselekvéssel van alapvető gond, főleg nemzeti szinteken. A párizsi klímacsúcs után a kormányoknak önkéntes vállalásokat kellett tenniük. Ezeket a vállalásokat 2018-ban összegezték, és megállapítható, hogy beszéd szinten sok helyen jól állnak, de a tettek szintjén nem. Ha tíz éven belül nem lesznek radikális változtatások, akkor az egész emberiség életét sodorjuk veszélybe. Itt nem csak korrekciókra van szükség, gyökeres, alapvető változások kellenek

– emelte ki Schmuck Erzsébet. Az államtitkár szerint ugyanakkor nemzeti szinten is történnek komoly elmozdulások, mint mondta, érdemes kiemelni Lengyelországot, ahol nagyon komoly energiastratégiát tettek le az asztalra.

Sürgető a probléma, de sok szempontot figyelembe kell venni a kormányoknak – nem lehet például, hogy kulcsfontosságú iparágak mennek tönkre, mert hirtelen, meggondolatlan döntést tettünk

– fűzte hozzá a Steiner Attila. Schmuck Erzsébet szerint azonban a kormányok mindig a rövidtávú érdekeket nézik, sajnos a hosszútávú érdekeket nem, az eredmények pontosan ezt mutatják. 

Ki gondolta volna másfél éve, hogy a vírus térdre kényszeríti a világot? Sajnos, ha az éghajlatváltozást nézzünk, nem lineárisan gyorsul a változás, hanem exponenciálisan. Itt már nem az anyagi jólét a tét, hanem az egészségünk: nem azt kell mérlegelni, hogy anyagilag jobban élek-e, hanem például azt, hogy a gyermekünk asztmás lesz-e a levegőminőség miatt. Tudomásul kell vennünk, hogy a környezetünk eltartási szintjét meghaladtuk. Nem egy bolygón élünk, hanem majdnem kettőn – és ez a probléma ki fogja kényszeríteni a hosszútávú gondolkodást

– vélekedett Schmuck Erzsébet. Steiner Attila hozzáfűzte, hogy minden tagállamnak vannak adottságai. Meglátása szerint nem lehet előírni, hogy mit kell tenni. Ilyen szempontból az EU egy nagyon jó keret, vannak célszámok, de hogy ezt hogyan valósítjuk meg, rajtunk múlik – tette hozzá az államtitkár. Szerinte fontos lenne, hogy ez üzletileg is befektetés legyen. Kiemelte, hogy ennek érdekében például zöldkötvényeket adtak ki, amire hétszeres túljegyzés volt. Scmuck Erzsébet erre azt mondta: a zöldkötvényekkel kapcsolatban bizalmatlan, mert meglátása szerint félő, hogy a befolyt összeget más célra fogják használni. Az államtitkár erre úgy reagált: a magyar államnak nem célja, hogy másra menjen el a pénz. 

Még sok a teendő

Az LMP társelnöke szerint egy másik estét igényelne az a téma, hogy a magyar gazdaság fenntartható-e, Steiner Attila szerint azonban inkább a válságállóságát kell kiemelni.

Egy fenntartható gazdaság sok lábon áll, komoly hozzáadott értékeket termel. A magyar gazdaságnak két húzóereje volt: az autógyártás és a turizmus. Azonban jön egy ilyen járvány, és láthatjuk, mind a kettő megsínylette. Itt komoly problémák vannak

– fogalmazott az LMP társelnöke. Steiner Attila szerint inkább arról kell szót ejteni, hogy honnan jutott el idáig a gazdaság. 

Tovább lehet fejleszteni a magyar gazdaságot, viszont volt honnan idáig eljutnunk. Magyarország 2010-ben Görögország előtt ment csődbe. Ma már tudunk autógyártásról és turizmusról beszélni, de nagyon mélyről indultunk. Nyitott gazdaság vagyunk Európa közepén, nagy hatással van ránk az EU piaca és a globális piac is

– mondta az államtitkár, aki azt is hozzátette: sok még a teendő, nem mondja, hogy rendben lennénk, azt sem, hogy kész vagyunk. A vitaeseten szóba került a hulladékgyűjtés, a megújuló energia elterjesztése és a hazai villamosenergia-termelés, illetve a légszennyezettség is. A vitapartnerek abban egyetértettek, hogy az emberek környezetérzékenysége növekedett, ahogy a nemzetközi nyomás is egyre erősebb. 

Schmuck Erzsébet és Steiner Attila Paksról is vitázott. Az LMP társelnöke hangsúlyozta, hogy atomenergia-ellenes, és meglátása szerint a kormányok mossák ezzel kapcsolatban az emberek agyát. Míg az államtitkár szerint a 2050-ig vállalt karbonsemlegesítési célt nukleáris energia alkalmazása nélkül nem lehet elérni. Mint mondta, Paksnak nagyon fontos szerepe van, sok évre meghatározza Magyarország energiaszerkezetét.