Stumpf István: többlépcsős bérfejlesztés lesz a felsőoktatásban
Stumpf István kormánybiztos az újonnan modellt váltó egyetemek polgáraival folytatott párbeszédet az átalakulás részleteiről, online. A találkozók során tíz, újonnan modellt váltó egyetem több mint 2550 polgára találkozott a kormánybiztossal, hogy közvetlenül tegyék fel kérdéseiket, olvasható a Miniszterelnökség közleményében.
A kormánybiztos valamennyi egyetemnél ismertette a kuratórium tervezett összetételét, valamint az augusztus elsejével életbe lépő új alapítványi rendszer felépítését.
Stumpf István elmondta: az alapítványok bejegyzése május végére várható, ez után a kuratóriumok és a szenátusok közösen alakítják ki az új modell szerinti működési rendjüket. A korábban modellt váltó egyetemek tapasztalata alapján az adott egyetem sajátosságaihoz illeszkedő, egyedi megoldások valósulhatnak így meg.
Stumpf: Az egyetemek leszakadtak az állami köldökzsinórról
A kormánybiztos szerint történelmi pillanat jött el.
A dolgozók „megnyugtató válaszokat kaptak” az új finanszírozási rendszerről, ugyanis a közalkalmazotti státuszból a munkavállalói formába történő átlépés mellett törvény garantálja például a jubileumi jutalom öt évig, míg a munkáltatói felmentés kapcsán a közalkalmazottival egyenértékű védettség egy évig történő fenntartását, írták a közleményben. A kormánybiztos hangsúlyozta: a kormányzat tisztában van a felsőoktatási bérek évtizedes lemaradásával, ezért dolgoznak a probléma orvoslásán, mégpedig teljesítményalapú bérezési formában.
Megerősítést kaptak a dolgozók a szeptember elsejével elérhető 15 százalékos, majd a január elsejétől megvalósuló második 15 százalékos bérfejlesztésről.
A modellt váltó egyetemek ezt már a teljesítményösztönzés jegyében tudják felhasználni, saját hatáskörben hozott döntés szerint.
Stumpf István jelezte: a modellváltással az egyetemek nagyobb szervezeti és gazdálkodási autonómiát kapnak. Hozzáfűzte: a modellváltással az állam nem vonul ki a felsőoktatásból, csupán szerepe változik meg; eddigi fenntartóból a felsőoktatási közfeladat megrendelőjévé válik. Ez viszont új finanszírozási rendszert kíván, amely rugalmas, teljesítménymutatókra épülő, középtávú támogatást ad. A hallgatók megerősítést kaptak, hogy jogaikat tekintve nem éri őket hátrány, valamint az ösztöndíjak is fennmaradnak. Ráadásul az Erasmus+ program forrásbővülésével több lehetőségük lesz a hallgatóknak külföldi tanulmányokra.