Vilmos
21 °C
32 °C

Leváltanák a lakók a társasházi és lakásszövetkezeti vezetők negyedét

BJASZ20170316005
2021.05.06. 12:32
Elmaradt fejlesztések, határozatképtelen lakóközösségek, önjelölt vezetők, egymásra acsargó szomszédok. A járvány bomlasztó hatásairól, a társasházakban élők nehézségeiről nyilatkozott az Indexnek Vass Ferenc, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetségének elnöke.

A magyarországi lakásállomány teljes mennyisége mintegy négymillióra tehető, és ennek a hatalmas számnak több mint a fele, vagyis két és fél millió lakás társasházi, lakásszövetkezeti kezelésben működik. Ezért aztán olvasóink közül is sokan tapasztalhatták az elmúlt egy évében, hogy a koronavírus-járvány a társasházi lakásokban élőket is alaposan sújtotta, hiszen az ingatlanok üzemeltetésével kapcsolatos tennivalókat gyakorlatilag blokkolták a veszélyhelyzeti intézkedések.

Minderről Vass Ferenc, az idén 35 éves Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetsége (LÉTÉSZ) elnöke nyilatkozott az Indexnek. Az általa közölt információk mind gyakorlati tapasztalatain alapulnak, ugyanis a szervezet elnöke maga is egy 3300 lakásból álló budapesti lakásszövetkezet vezetője volt. Vass Ferenc kérésünkre az alábbi pontokban gyűjtötte össze a társasházakat sújtó problémákat.

Rendezvénytilalom

A társasházak szempontjából a járvány legsúlyosabb hatása, hogy a gyülekezési korlátozások miatt elmaradtak a tisztségviselő-választások, márpedig a lakóközösségeket érintő közös ügyekről – így a tisztségviselők személyéről is – a közgyűléseken kellett volna határozni.

Csakhogy a rendezvények tilalma miatt a közgyűléseket nem lehetett megtartani, ezért továbbra is olyan vezetők dolgoznak a társasházakban, akiknek valójában már megszűnt a megbízatásuk.

Az a helyzet ugyanis, hogy a rendkívüli helyzetben a lemondott vagy leváltott tisztviselők továbbra is kötelesek ellátni a feladataikat, ami káoszt okozott, hiszen ezek a vezetők már nem élvezik a tagság bizalmát, újakat viszont nem lehet választani. A társasházak működése gyakorlatilag ellehetetlenült.

Pénzügyi elszámolás

Az is súlyos problémát jelent, hogy a lakásszövetkezetek pénzügyi mérlegének beadási határideje a törvény értelmében május 31-én lejár, de ennek meghosszabbítására idén még nem került sor. Pedig tavaly, a járvány kitörésekor az első kormányzati intézkedések egyike éppen a mérlegbeadási határidő prolongálása volt: akkor a kormány egy áprilisi rendeletében szabályozta többek között a társasházakra és lakásszövetkezetekre vonatkozó, a korábbi szabályoktól eltérő működési feltételeket. A jogalkotó elsődleges célja akkor az volt, hogy lakásszövetkezetek esetében rendezze, hogyan lehet elfogadtatni az előző évi mérlegbeszámolókat, illetve milyen határidőben kell benyújtani azokat a NAV, illetve a cégbíróságok részére. Ilyen szabályra most is szükség lenne. 

Blokkolt pályázatok

A több mint egy éve húzódó válsághelyzet további nemkívánatos hatása, hogy a társasházak képtelenek kihasználni a rájuk vonatkozó kiírt pályázatokat, hiszen az azokkal kapcsolatos döntésekhez is közgyűlési határozatokra lenne szükség. Sem az állami, sem az önkormányzati pályázatok határidejét nem igazítják a járvány miatt megváltozott körülményekhez, illetve természetszerűleg a lakóközösségek hitelfelvételi lehetőségei is befagytak, hiszen a pénzintézetek is közgyűlési határozathoz kötik a pénzügyi források folyósítását.

Akadozó kommunikáció

A felsorolt problémákat azonban még ha körülményesen is, de át lehetne hidalni, ha a társasházi közösségek levélszavazattal hozhatnának közös döntéseket. Igen ám, de Vass Ferenc tisztázatlannak nevezi a levelezés útján történő döntéshozatal szabályozását. Mint mondja, ebben a témakörben állandó jogértelmezési problémák adódnak, amelyek ellehetetlenítik a működtetésnek ezt az alternatív módját.

Iránymutatásra várva

A LÉTÉSZ elnöke a fentebb felsoroltak közül a rendezvénytilalmat, és ebből adódóan a közgyűlések elmaradását tartja a legfontosabb problémának, ugyanis a közgyűléseket jellemzően iskolákban, kultúrházakban és rendezvényteremmel rendelkező intézményekben szokás megtartani, ami manapság bajos, mert a közgyűlés megrendezéséhez természetesen szükséges a felsorolt befogadó intézmények engedélye.

Vass Ferenc szerint ezért ebben a tekintetben is központi előírásra vagy iránymutatásra lenne szükség,

amely tisztázza, hogy milyen feltételek megvalósulása szükséges egy 10-500 fő részvételével zajló szabályos közgyűlés megtartásához. 

Kényszermegoldások

Mindeközben a vezetőség és a lakók közötti kommunikáció jellemzően elektronikus úton, a levélszekrényekbe dobott értesítésekkel, illetve a lépcsőházakban, liftekben kihelyezett értesítésekkel történik, és a lakóktól a vezetőséghez érkező panaszok, megkeresések három-ötszörösével sokasodtak a vészhelyzet előtti állapothoz képest. Mindennek az az oka, hogy a tagság körében bizonytalanságot szült a közgyűlések elmaradása, és világosan kiderült, hogy ezt a bizonytalanságot a megváltozott tájékoztatás nem tudta oldani – állítja Vass Ferenc, hozzátéve, hogy a korlátozások feloldásával a társasházi és lakásszövetkezeti vezetők fel vannak készülve a közgyűlések megtartására. Azt mondja, az a kulcsa most mindennek, hogy a kormánytól vagy az operatív törzstől eligazítást kapjanak arra vonatkozóan, hogy milyen körülmények között, mekkora létszámmal, milyen egészségügyi feltételek betartásával lehet közgyűlést tartani. 

Parázs viták várhatók

A Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetségének elnöke azt is előrevetítette, hogy amikor majd végre megrendezhetik a lakógyűléseket, a régen megszokotthoz képest is nagyságrendekkel komolyabb viták lesznek, tekintettel arra, hogy a megoldandó ügyek egy év alatt egyre csak halmozódtak, a problémákat elfojtották. A leginkább vérre menő viták a tisztségviselőkkel kapcsolatban várhatók, ugyanis a LÉTÉSZ felmérése szerint Budapesten a társasházi és a lakásszövetkezeti tisztségviselők 15–27 százalékát várhatóan lecseréli megbízatásából a lakóközösség. 

Békétlen egymás mellett élés

És ha a felsoroltak nem jelentenének elég gondot, a járványhelyzet a társasházakat megannyi újabb feszültséggel is sújtotta – teszi hozzá Vass Ferenc.

A lappangó munkanélküliség sokakban felkeltette az érdeklődést a közös képviselői munka iránt, és egyre többen gondolják úgy, hogy remek közös képviselő válhatna belőlük.

Mindeközben a járvány és a kijárási korlátozás miatt otthonukban rekedt lakók bezárkóztak, nem nyitnak ajtót, megbomlott a közösségi összetartás. 

A LÉTÉSZ elnöke elkeserítőnek tartja a halmozódó feszültséget, az egymással szembeni ellenséges magatartást, amit egy szemléletes példával illusztrál: míg ha korábban az egyik lakó elnézte a másiknak, hogy az a liftben vitte le a szobatiszta kutyáját sétálni, ma már nem meglepő, ha ugyanaz a szomszéd rárivall a másikra, hogy meg ne lássa még egyszer azt a büdös dögöt a liftben, mert menten kivágja onnan. 

(Borítókép: Nemrég épült és épülő modern társasházak a főváros XI. kerületében a Madárhegy városrészben 2017. március 16-án. Fotó: Jászai Csaba / MTI)