Müller Cecília: Szükség van a teljes népesség szűrésére
További Belföld cikkek
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
- Órákon belül új hagyományt teremt Sulyok Tamás köztársasági elnök
Az MTI beszámolója szerint Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az átadást megelőző sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a korai stádiumban felismert daganatokat, daganatmegelőző állapotokat jó hatásfokkal lehet gyógyítani, és Magyarország gyorsan reagált a 90-es években ezekre a törekvésekre.
A célzott népességszintű szűrések elterjesztése és korszerűsítése 1993-ban indult a méhnyakrákszűréssel, majd a 2002-ben a nők körében végzett emlőrákszűréssel, és a 2018 novemberében elindított vastag- és végbélrákszűréssel vált teljessé
– emelte ki a miniszter. Kitért arra is, hogy a méhnyakrákszűrést két-, az emlőszűrést három-, míg a vastag- és végbélrákszűrést szintén kétévente érdemes elvégeztetni. Ez utóbbi kétfázisú vizsgálat, először a beküldött mintákban a székletvért vizsgálják, és ha itt eltérést találnak, elvégzik a kolonoszkópos vizsgálatot. Hangsúlyozta, hogy ezek a népességszintű szűrések az egészséges, panaszmentes emberek vizsgálatát szolgálják, és a cél, hogy olyan korai stádiumban jussanak diagnózishoz a szakemberek, amikor még jó gyógyulási eredmények várhatóak.
A miniszter szerint fontos lenne, hogy ezekre a szűrővizsgálatokat minél többen vegyék igénybe, hiszen például ha az emlőrákszűrésre a behívottak 80 százaléka elmenne, az 30 százalékkal csökkentené az emlődaganat okozta halálozás arányát. Kásler Miklós elmondta azt is, hogy vastagbélrákszűrésre 750 ezer embert hívtak be, és csak harmaduk vette át a székletminta otthon történő levételéhez szükséges egységcsomagot. Ez nagyon alacsony arány – mondta a miniszter.
Müller Cecília országos tiszti főorvos arról beszélt, hogy szükség van a népességszintű szűrésekre, hiszen a daganatos megbetegedések a második leggyakoribb halálokok között szerepelnek a szív- és érrendszeri halálozás után.
A daganatos megbetegedéseken belül a legtöbb halálesetet a vastag- és végbélrák okozza, ugyanakkor ezen elváltozások jól szűrhetők, korai stádiumban eredményesen kezelhetők. Magyarországon évente tízezer új vastagbélrákos esetet fedeznek fel, és ötezren belehalnak a betegségbe
– mondta Müller Cecília, hozzátéve, a vastag- és végbélrákszűrésre az 50-70 év közöttieket szólították meg, hiszen ebben a korosztályban a leggyakoribb a betegség előfordulása. Kiemelte, szeretnék jobban ösztönözni a lakosságot, hogy vegyen részt a szűrésen, hiszen az eddig kiküldött 750 ezer meghívóra csak 260 ezren jelentkeztek. Közülük 230 ezren küldték vissza a székletmintát tartalmazó egységcsomagot.
A beküldött minták közül 21 ezer minta volt úgynevezett nem negatív, kolonoszkópos vizsgálatra 12 ezren mentek el, és 4600 esetben rákmegelőző állapotot, 670 embernél pedig már rosszindulatú elváltozást találtak
– mondta Müller Cecília, majd kiemelte, hogy a kétévente elvégzett székletvérvizsgálattal nagy biztonsággal kiszűrhető a rosszinduló elváltozás. A felújított laboratórium óránként ezer minta elvégzését teszi lehetővé – tette hozzá.