Rég nem látott növekedés jöhet az élelmiszerárakban

A koronavírus-járvány egyik legnagyobb hatása a terményárak és ezáltal az élelmiszerárak növekedése, amelynek még nincs vége. A koronavírus mellett Magyarországon a madárinfluenza jelentett nagy problémát, míg Kínában a sertéspestis hozta majdnem reménytelen helyzetbe az élelmiszeripart.

Vámosi Gábor, a Cornmill Hungary Kft. ügyvezető igazgatója ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a gabona és az olajos növények piacát nagyban befolyásolják a globális kőolajfüggőség csökkentésére irányuló kísérletek is. Mindezzel együtt a gyökeres átalakulást Kínában a tavaly év elején kirobbant afrikaisertéspestis-járvány okozta, melynek következtében mintegy 200 millió állatot kellett leölni, ami körülbelül 24 millió tonna gabona és fehérjehordozó alapanyag

Vámosi felidézi, hogy amikor tavaly lezárták a határokat az államok, akkor az emberek mindenhol megrohanták az élelmiszerüzleteket, pillanatokon belül hiánycikk lett a liszt, az élesztő, az étolaj és egyéb alapvető élelmiszerek, ugyanis a hirtelen keletkezett keresletet nem tudták a feldolgozóüzemek gyártási kapacitásai fedezni, a logisztikai kapacitás pedig képtelen volt a megnövekedett igények azonnali kielégítésére. Ez pedig a kereskedelmi szállítások korlátozásával az alapanyagok tekintetében a nettó export piacokon kínálatot, a nettó import piacokon pedig árnövekedést okozott.

Az új amerikai elnök, Joe Biden úgy döntött, hogy elődjével szemben megszünteti a Kínával szembeni szankciók nagy részét.

Már tavaly nyáron látszott az, hogy Kína megpróbálja az amerikai gazdaságpolitika változását kihasználni és készleteit visszapótolni, aminek hatására a terményárak emelkedni kezdtek. 2020 nyarán Európában a csapadékhiány miatt a terméskilátások romlottak, és amikor megkezdődött a napraforgó és a kukorica aratása, már látszott, hogy a termés mennyisége jóval elmarad a várakozásokhoz képest. Októbertől kezdve pedig a piacon drasztikus gabona- és olajosnövényár-emelkedés kezdődött

– mutat rá Vámosi.

A legijesztőbben a búza felvásárlási átlagárának változása szemlélteti ezt a növekedést: a gabona tonnánkénti átlagára tavaly októberig 50 ezer forint körül mozgott, míg idén márciusra ez a szám már meghaladta a 61 ezret.

Már tavaly is látszottak válságtünetek, hiszen a madárinfluenza is drasztikus hatást gyakorolt a magyar baromfiszektorra. Budai Zoltán, a Bábolna Brojler Kft. és a Bábolna TETRA Kft. társtulajdonosa lapunknak azt nyilatkozta, hogy a hazai hús- és tenyészállat-előállító exportok drasztikusan csökkentek, hiszen sok ország nem fogadta el a zónásítást, azaz a körzetekre bontást, és az egész országot összességében tekintette fertőzöttnek. Ennek hatásait a húselőállító cégek tavaly, valamint idén is megszenvedték.

Budai a baromfiszektor válságának okaként a terményárak növekedését is említi: 

Az állattenyészésben a költségek 65-70 százalékát a takarmányozás teszi ki. Ez nem került el minket sem. Véleményem szerint ez a termékek áraiban is drasztikusabban fog jelentkezni az elkövetkező időszakban.

Vámosi ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az alapanyagárak emelkedése fokozatosan épül csak be a fogyasztói árakba, bár a gabonaárak nagymértékű emelkedése különböző mértékben hat ki ezekre. A liszt vagy a kenyér esetében a fogyasztói árak gyorsan követik a gabonaárak növekedését.

„A tavaly tavaszi árakhoz viszonyítva ezen termékek árai 20-25 százalékkal emelkedtek. Azt gondolom, hogy a következő fél évben is emelkedni fognak legalább 10-15 százalékkal. Az állati termékek, azaz a hús- és tejtermékek árai lassabban növekedtek, de ezek is a tavaly tavaszi bázisokhoz viszonyítva legalább 10-15 százalékot drágultak, és a következő fél évben még legalább ugyanennyit fognak.

– tette hozzá.

Budai Zoltán is hasonlóan látja a helyzetet:

A hús- és tojásárak növekedése nem egyik napról a másikra történik majd. Az áruházak egyelőre még próbálják tartani az árakat, azonban a költségnövekedést előbb-utóbb a fogyasztók is jelentős mértékben fogják érzékelni. A drasztikus emelkedés a felvásárlási árak növekedése miatt már most indokolt lenne, és ez hamarosan láthatóvá is válik.

Az élelmiszerárak növekedése kihat az inflációra is, de nem valószínű, hogy a következő 4-6 hónapos időszakban az árak jelentősen csökkennének. 

(Borítókép: Egy vásárló fizet egy budapesti vásárcsarnokban 2020. április 21-én. Fotó: Nagy Zoltán / MTI)