Eddig három személyt gyanúsítottak meg az Öveges-program csalási ügyében

Három embert gyanúsított meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Igazgatósága hét esztendeje folyó nyomozást követen abban az uniós pénzforrást is felhasználó Öveges-program kapcsán indult csalási ügyben, amelyben a feljelentést még az LMP politikusaként tette még 2014-ben Hadházy Ákos.

Az országgyűlési képviselő az elmúlt években többször is kérdezte a nyomozás állásáról Polt Péter legfőbb ügyészt, aki április végén tájékoztatta a képviselőt arról, hogy a nyomozás a felderítési szakaszból a vizsgálati szakaszba lépett, mert 2021. április 15-én három embert gyanúsítottként hallgattak ki az ügyben. Polt Péter levelét Hadházy Ákos hozta nyilvánosságra a korrupcioinfo.hu oldalán.

Az Index korábbi írása szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya 2014 nyarán kezdett nyomozni a 14 milliárdos uniós keretből finanszírozott Öveges-programban lebonyolított iskolai tanterem-felújítások során eltüntetett pénzek után. Két évvel később hozott határozatuk szerint kiderítették, hogy a pályázatokra beadott vállalkozói ajánlatokban jelentős túlárazások voltak, amelyek az ellenőrzés hiányosságai miatt lehetővé tették a „pénzeszközök megszerzését”.

Összesen 11 projektben „büntetőjogi jelentőséggel bíró kárérték” keletkezett, állapították meg még 2016-ban a nyomozók.

A Nemzeti Nyomozóiroda már ekkor megállapította, hogy bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja merült fel.

A TÁMOP-os keretből finanszírozott Öveges-programban 43 vidéki és 8 fővárosi iskola kapott természettudományos tantermek kialakítására többnyire 200-300 millió forint körüli támogatást. Ezekből az összegekből mindenütt egyetlen tantermet kellett volna kialakítani, ám a pénznek csak egy kisebb hányadát fordították teremrekonstrukciókra és az eszközbeszerzésekre, a többit különféle jogcímek (projektmenedzsment, munkafüzetgyártás stb.) alatt fizették ki.

A feltárt szabálytalanságok miatt egy európai bizottsági döntéssel negyvenmilliárd forintnyi uniós keret kifizetését állították le a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint, amit később az Emmi cáfolt. Az ügyért felelős minisztérium egyébként Hadházy után fél évvel ugyancsak nyomozóhatósághoz fordult az ügyben.

A Nemzeti Nyomozóiroda, miután meghozta a súlyos megállapításokat tartalmazó határozatát, átadta a nyomozást a szerinte az ügyben hatáskörrel rendelkező NAV-nak.

A NAV bűnügyi nyomozóinak csaknem öt év felderítői munkát követően sikerült olyan mélységig kinyomoznia az ügyet, hogy három személyt meggyanúsítson, ellenük büntetőeljárást indítson.

Az ügyet korábban elég részletesen feltáró Hadházy Ákos 2016-ban kifogásolta, hogy a nyomozók a kétéves vizsgálat alatt meglepő módon nem találták nyomát a feljelentésében szereplő hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújának, pedig az Öveges-program közbeszerzéseinek nagyobb részét polgármesterek írták ki. Önmagában az szervezett csalásra utal, hogy 43 gimnáziumban íratták meg 43-szor újból az Öveges-program munkafüzeteit, mindet egyenként 25 millió forintért, majd erről 43 tanulmány írattak.

Hadházy Ákos úgy vélte: a bűnszövetkezet feje nem lehet máshol, mint „nagyon magasan”, a minisztériumban. Kiskunfélegyháza önkormányzata példát is szolgáltatott erre: a város 50 milliós büntetést kapott az Öveges szabálytalanságai miatt, ezért az akkor még fideszes többségű önkormányzat fel is jelentette az előző fideszes többségű önkormányzatot.

Hadházy a korrupcioinfo.hu-n közölt írásában „viccnek” nevezte, hogy csak három gyanúsítottja lett az ügynek, hiszen, mint írja, a programban részt vevő 43 polgármesternek „tudnia kellett a manipulációkról”.

A képviselő emlékeztet rá, hogy 43 városban városonként egyetlen laboros tanteremért fizettek ki 300 millió forintot.

Ez pedig szerinte úgy jött ki, hogy mind a 43 helyen

horribilis pénzekért megrendeltek olyan dolgokat, amit elég lett volna csak egyszer, vagy még jobb lett volna egyszer sem megvenni.

A képviselő megemlítette, hogy 43 helyen írattak munkafüzeteket 25 millióért, de 25 milliót mindenhol kifizettek szövegszerkesztésért, és még 25 milliót egy-egy olyan tanulmányért,amelyik az elkészült tananyag minőségéről szólt. Hasonló összegekért vettek mindenhol tanteremfoglaltságot jelző szoftvert – emelt ki példákat a feleslegesnek tűnő pénzköltésekből.

A képviselő emlékeztet arra is, hogy a közbeszerzésre az érintett önkormányzatok egy jól meghatározható, egymással összefüggésbe hozható cégcsoportból hívtak meg ajánlattevésre cégeket. A meghívások mintázata alapján állíthatta a Közép-Dunántúli NAV, hogy ezt csak „központilag szervezhették”.

Az ügyben amúgy az OLAF már régen lezárta a vizsgálatot, de a magyar kormány semmilyen információt nem ad arról, hogy mennyi pénzt kell visszafizetnünk – írja Hadházy Ákos a korrupcioinfo.hu-n.

(Borítókép: Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. május 6-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI)