Aggódnak a civil szervezetek az új törvény miatt
További Belföld cikkek
- A gyakorlatban is működésbe lépett a magyar kormány tervének egyik pontja
- Több jegy- és bérlettípust is megszüntet a BKK
- Orbán Viktor üzent Indiából: Makkegészséges vagyok. Ne reménykedjenek!
- Magyar Péter a pálmafák árnyékába küldött üzenetet Orbán Viktornak
- Magyar fiatalok ezrei dönthetnek a jövőjükről a héten
A parlament kedden elfogadta az új civiltörvényt, így sokat támadott elődje hatályát vesztette. A kormány ugyanis eleget tett az Európai Unió Bírósága ítéletének, miszerint a régi törvény sértette az uniós jogot és diszkriminálta azokat a civil szervezeteket, amelyek külföldről kaptak támogatást.
A civil szervezetek örömmel fogadták a törvénymódosítást, ugyanakkor attól tartanak, hogy a javaslattal, amelynek címe A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról, újabb veszélybe kerülhetnek, mert azzal a kormány helyzetbe hozza az Állami Számvevőszéket (ÁSZ).
Az Amnesty International azt kifogásolja, hogy az új törvény az ÁSZ-t kiterjedt ellenőrzési jogokkal ruházta fel. A törvény ugyanis az ÁSZ-re bízza, hogy ellenőrizze a tárgyévben húszmillió forintnál nagyobb mérlegfőösszegű alapítványokat és egyesületeket.
Félő, hogy egy esetleges ÁSZ-ellenőrzés a kormány intézkedéseivel szemben kritikus szervezeteket fogja elsősorban érinteni, miközben a civil szervezeteknek valódi ráhatása nem lesz arra, hogy az ÁSZ mit ír róluk a jelentésében
– mondta Demeter Áron, az Amnesty International programvezetője.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a ÁSZ bevonása alkotmányellenes lépés volt, hiszen sérti a polgári demokráciát azzal, hogy a civil szervezeteket mint a közhatalmat kontroll alatt tartó polgárok szerveződéseit szoros állami ellenőrzés alá vonja.
Az ÁSZ alkotmányos feladata azok ellenőrzése, akik közpénzekkel gazdálkodnak, a nemzeti vagyon felett rendelkeznek – nem az egyesülési jog alapján létrejött, az állami költségvetéshez adott esetben semmilyen módon nem kapcsolódó szervezetek tevékenységének vizsgálata
– fogalmaztak.
Problémásnak találják azt is, hogy törvény gyanúsnak állítja be az egyik legfontosabb állampolgári erényt, a közügyek alakításában való részvételt. Sőt szerintük sérti az alapjogokat is azzal, hogy az állam a szervezetek egyesülési anatómiájába és magánszférájába is be tud avatkozni. Ezen túl a véleménynyilvánítási szabadság érvényesülésének is árt.
A jövőben ezért a TASZ – más szervezetekkel együttműködve – a törvény jogellenességének megállapítására irányuló eljárásokat fog indítani.
(Borítókép: Szavazás az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 18-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)