Mennyit ér egy biztonsági őr szava?

Kétségtelen, hogy az áruházakban nem ritkák a lopások, és emiatt szinte mindenkit tolvajnak néznek, akinél sípol a biztonsági kapu. Pedig ennek a műszaki hibától kezdve a máshol vásárolt árun át a rosszul deaktivált jelzőcsíkig számtalan oka lehet. Ezért aztán a vevő minden esetben megérdemelné a megelőlegezett bizalmat és a diszkrét bánásmódot.

Megalázás a köbön

Egy fiatal nőnek döbbenetes megaláztatásban volt része az egyik áruházban. Az élelmiszerrészlegen történt vásárlása után éppen távozni akart, amikor a kijáratnál sípolt a berendezés. A biztonsági őr rögtön vállon ragadta, rárivallt, hogy mit lopott, és a többi vásárló szeme láttára mindent kirakatott vele a táskájából. Tételesen ellenőrizte a számlát, és amikor meggyőződött arról, hogy mindent kifizetett, felszólította, hogy menjen ki újra az ajtón. A berendezés megint sípolt. Erre kiszórta a hölgy kézitáskájának tartalmát, de ott sem talált lopott holmit. Miközben a „rajtakapott” vevő pironkodva összeszedegette elgurult tamponjait és gyógyszereit a pultról, síró hangon bizonygatta, hogy nem lopott semmit, mire a biztonsági őr emelt hangon közölte: biztosan a ruhájában rejtette el a „szajrét”. Odahívta egy kolléganőjét, aki bekísérte a vevőt a szolgálati helyiségbe, ahol megmotozta. De ő sem talált semmit. A hosszas procedúra végén a nő cipőjén bukkantak rá a sípoló fémcsíkra, ami egy áruról eshetett le, és ragadhatott a talpára. A biztonsági őr és kolléganője végül elnézést kért a remegő lábakkal távozó hölgytől.

A történetben a biztonsági őr és kolléganője szinte minden hibát elkövetett, amit csak lehetett. A legfontosabb:

Védheti ugyan a rá bízott objektum biztonságát és vagyonát, és az ezeket fenyegetőket figyelmeztetheti, de nem ellenőrizheti a vevő táskáját vagy öltözékét annak beleegyezése nélkül. Ha az áruházból kifelé menet valakinél sípol a kapu, akkor is csak megalapozott gyanú (ha a személyesen vagy kamerával látta, hogy a vevő „lopott” holmit tart magánál) esetén kérheti meg a vevőt, hogy mutassa meg a táskáját, valamint a számlát a vásárolt áruról, de ha az erre nem hajlandó, akkor rendőrt kell hívnia.

A vagyonőrök jogai

Az egykori gladiátorok kései utódjai, a biztonsági őrök, testőrök, pénzkísérők (személy- és vagyonőrök) a munkájukat kizárólag a rendőrség által kiadott engedély és igazolvány birtokában végezhetik. Hatósági jogkörrel azonban nem rendelkeznek, és a hatóság eljárását sem akadályozhatják. Akkor mihez van joguk?

A vagyonőr a személy- és vagyonvédelmi törvény értelmében a megbízó közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során jogosult

• a védett területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt kiléte igazolására,

• a belépés, illetőleg a tartózkodás céljának közlésére,

• jogosultságának igazolására felhívni.

A felhívás megtagadása vagy a közölt adatok nyilvánvaló valótlansága esetén jogosult

• az érintett belépését, ott-tartózkodását megtiltani, és távozásra felszólítani.

Az egyik legkényesebb kérdés: joga van-e a be- és kilépők csomagjának ellenőrzésére? A törvény különbséget tesz a csomag, illetve a csomag tartalmának a bemutatása között. Míg előbbire mind a be- és kilépő felszólítható, a csomag tartalma belépéskor akkor ellenőrizhető, ha rendezvény biztosításáról van szó. Ilyen esetben fémtárgyak kimutatására alkalmas eszköz (fémvizsgáló kapu, testszkenner) is használható. Ha valaki ehhez nem járul hozzá, úgy a rendezvényre való belépését meg lehet tiltani.

A vagyonőr a csomag tartalmának bemutatására a be- és kilépőket egyaránt felhívhatja, de csak akkor, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak (ha egy is hiányzik, az intézkedés jogellenes):

• megalapozott a gyanú (például ha a személyesen vagy kamerával látta), hogy a vizsgálat alá vont személy szabálysértésből vagy bűncselekményből származó dolgot tart magánál,

• felszólításra nem adta át a „lopott” dolgot, és

• az intézkedés a jogsértés megelőzése, illetve megszakítása érdekében szükséges.

Az érintett személy nem köteles alávetni magát a csomag bemutatására való felszólításnak. Ha megtagadja az együttműködést, akkor el kell engedni vagy el kell fogni, attól függően, hogy mennyire biztos a bűncselekmény vagy szabálysértés ténye. Ha nincs olyan tény, amelyből a biztonsági őr közvetlenül arra következtethet, hogy például a vásárló eltulajdonított valamit az üzletből, akkor tettenérés hiányában nemcsak hogy fizikai kényszert nem alkalmazhat, de még a csomag tartalmának bemutatására sem szólíthat fel. Hogyha a biztonsági őr a vásárló elé áll, ráteszi a kezét, jelezve, hogy az irodába akarja kísérni, akkor azt a látszatot kelti a bolti dolgozók és az azt észlelő más vásárlók előtt, hogy az illető egy tetten ért tolvaj. A bírói ítélkezési gyakorlat ezt fizikai ütközéssel járó, becsületsértő támadásként értékeli.

Jogtalan támadás

Egy megtörtént eset szerint a vevő lemeztartót szeretett volna vásárolni egy áruházban, ahol az eladótérben nézelődni kezdett, majd a CD-lemezes pulthoz lépett. Ekkor levette a hátizsákját, és belenyúlt. A mozdulatot észlelte az üzlethelyiséget kamerarendszeren át figyelő biztonsági őr. A mozdulatot nem tudta követni, mert a vásárló a kamerának háttal állt, ezért úgy döntött, hogy az eladótérbe megy. Innen tovább figyelte őt, majd a pénztárt elhagyó vevő elé lépett, és udvariasan felszólította, hogy számlaellenőrzés céljából menjen vele az üzlet irodájába. Ennek érdekében kezét a vevő karjára tette, aki ekkor feldühödött, kiabálni kezdett, és az üzlet ajtaja felé indult.

A biztonsági őr formaruhában volt, a bántalmazás következtében nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

És a Kúria a vevő javára döntött! A legmagasabb bírói fórum szerint ugyanis nem merült fel olyan tény, amiből már közvetlenül arra lehetett volna következtetni, hogy a vásárló az üzletből bármit eltulajdonított volna. Mivel nem történt tettenérés, a vagyonőr a vevő elfogására, feltartóztatására nem volt jogosult. A csomagbemutatást megtagadó, de nem tetten ért személlyel szemben fizikai kényszer alkalmazását semmilyen jogszabályi rendelkezés nem teszi jogszerűen lehetővé a vagyonőr számára. A bíróság szerint a vagyonőr magatartása a támadás, illetve a támadás közvetlenül fenyegető veszélyének büntetőjogi fogalmát kimerítette. Mivel a vagyonőr magatartása jogtalan támadás volt, ezért a vásárló jogszerűen hárította el azt fizikai erő alkalmazásával.

(Borítókép: Emberek átmennek egy biztonsági kapun az Állami Ermitázs Múzeumban, Oroszországban. Fotó: Alexander Demianchuk / TASS / Getty Images)