Miért van ilyen kevés roma képviselőjelölt?

DEBRE20180408022
2021.05.25. 09:45
Elemzőket és roma politikusokat kérdeztünk arról, hogy miért van olyan kevés roma ellenzéki képviselőjelölt?

Az egyéni választókerületek között még bőven akad olyan, ahol még nem mutatták be az ellenzék részéről induló képviselőjelölteket, viszont akiket bemutattak, azok között csupán egyetlenegy olyan szereplő van, aki roma származású.

Lőcsei Lajos neve eddig ismeretlen volt a roma szervezetek között is, így sokan felkapták fejüket, amikor a momentumos Donáth Anna mutatta be még áprilisban a Heves megyei agármérnököt.

László Róbert, a Political Capital elemzője szerint az ellenzéki pártok legfontosabb feladata jelenleg az, hogy a Fidesz legesélyesebb kihívóját találják meg az egyéni kerületekben, aki történetesen akár roma jelölt is lehet.

Bár hozzátette, nem ez lesz a legkiemeltebb szempont az előválasztások, jelöltállítások során – az ellenzéki pártok egyik legkomolyabb szempontja az, hogy a fideszes jelöltet ki tudja a legnagyobb eséllyel legyőzni?

Ez alapján indították az őszi időközi választáson Bíró Lászlót is. László Róbert nem vitatta, hogy sérthette a roma közösség jóérzését egy olyan jobbikos jelölt indítása, akinek voltak korábban rosszízű megnyilvánulásai, de kiemelte, Bíró volt az egyetlen komoly jelölt.

Ez egy kényszerpálya volt az ellenzék részéről. A hat pártból öt nem tudott olyan jelölttel előrukkolni, aki kicsit is esélyes lett volna, Bíró pedig ambicionálta a küzdelmet.

A politikai elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelöltállítás eldöntésekor fontos kérdés, hogy egy ellenzéki párt szimpatizánsa a választáson hajlandó lesz-e vajon a koalícióban vele szereplő más ellenzéki párt jelöltjére átszavazni.

Hozzátette, a hat párt között nagyon komoly különbségek vannak, most mégis azon a kényszerpályán mozognak, hogy olyan jelölteket kell találniuk, aki mögött mindannyian, illetve a választópolgárok is fel tudnak sorakozni. László Róbert úgy véli,

ez nem egy lejátszott meccs még.

Vagyis a preferenciák felállítása ellenére is kerülhetnek ki olyan romák a jelöltek közül, akik hitelesen tudnák képviseli nemcsak a romákat, de a pártot is.

Kormányváltó erővé válhat

A csalódottak táborába tartozik Kamarás István roma politológus. Úgy véli, az őszi időközi választások során indított ellenzéki jelölt nem erősítette a romák és a többpárti összefogás közötti kapcsolatot, és a jelenlegi üzeneteik sem ezt erősítik.

Elindult az előválasztás, és semmi olyan új elemet nem tudtak felmutatni az ellenzéki pártok, amit 30 éven keresztül ne mutattak volna már meg a cigányoknak.

Az Opre Roma demokratikus roma párt vezetője már számtalan alkalommal felemelte szavát az elmúlt évek általa sikertelennek vélt roma programjai ellen, ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy nem a parlamenti képviseleten múlik egy-egy marginalizálódott csoport támogatása. Kamarás István emlékeztetett arra, hogy eddig az összes parlamenti ciklusban feltűntek roma politikusok, azonban igazi sikereket nem tudtak elérni egyik oldalon sem.

Az elmúlt évtizedek pesszimistává, csalódottá tették a hazai cigány lakosságot, holott a legkevesebb 400 ezres szavazóbázissal akár négy-öt százalékot is tudnánk emelni egy-egy párt támogatottságán, vagyis akár kormányváltó helyzetet tudnánk kialakítani, de ettől még mi, cigányok nem fogunk nyerni, az egyértelmű

– hívja fel a figyelmet az Opre Roma párt vezetője.

Azt belátja Kamarás István is, hogy nehéz mozgósítani a roma szavazókat, akik teljes illúzióvesztésen mentek keresztül az elmúlt évtizedekben a pártokkal kapcsolatban. Ugyanakkor a politológus úgy látja, az önálló politikai erő szintjére még nem jutott el az érdekképviseletük.

Levontuk a 30 év konzekvenciáit, már nem hiszünk a magyar pártoknak, ugyanakkor nem tudjuk, hogy miként lehetne hathatós képviseletet létrehozni.

Kamarás az önálló roma érdekképviseletben látja a megoldást, de véleménye szerint ehhez szükség van arra, hogy egy-egy fontos ügy mellé kellő létszámú romát tudjanak megszólítani, és akár utcára vinni. Ugyanakkor Kamarás tisztában van azzal a helyzettel, hogy a roma társadalom még nem termelte ki azokat a roma politikusokat, akik erkölcsileg, morálisan is számonkérhetőek.

Az alulképzett pártvezetők mögé nem lehet odaállni – vállalja fel nyíltan a kritikát Kamarás, aki szerint Bogdán László, Cserdi tavaly elhunyt polgármestere csupán díszcigány volt, aki úgy viselkedett, ahogy azt a pártok elvárták tőle, krumplit termelt, noha jószerivel vannak olyan diplomás, roma fiatalok, akik országos érdekképviseletre is alkalmasak lennének. 

Aláírásgyűjtés

Az önállósodásban látja az egyedüli megoldást Balogh Artúr is, aki évekig vezette az MSZP roma tagozatát. Fél évvel ezelőtt azonban úgy érzete, nem tud továbbra is egy olyan párt tagja lenni, ami a Jobbikkal kötött megállapodást.

A pártok ugyan keresik a saját cigány jelöltjeiket, akiken keresztül el tudnák érni a roma szavazókat is, de csak a megfelelő távolságtartás mellett – magyarázza a magyar–roma viszonyokat a fiatal politikus. Úgy véli, a parlamenti választás alakulásába a romák nem fognak jelentősen beleszólni, mivel az ellenzék vakcinaellenes hangjai eljutottak a roma telepekre is, ahol a harmadik hullám számtalan tragédiát okozott a családoknak. Most, a nyitás után a romáknak nem az országos érdekképviseletük a legnagyobb probléma. Munkát keresnek, és talpra akarnak állni – fogalmazta meg a családok céljait Balogh Artúr. 

A diplomás roma értelmiségiek az önálló roma pártokban gondolkodnak.

Azon túl kell lépni, hogy egy többségi párthoz hozzácsapódva, kiszolgáltatva dolgozzunk és lássunk el olyan feladatokat, mint az aláírásgyűjtés. A többségi pártok érdeke az, hogy csak súlytalan díszcigány legyen a tagjaik között, holott már vannak olyan roma értelmiségi fiatalok, akik kellő tapasztalattal, tudással rendelkeznek ahhoz, hogy nagyobb feladatokat is vállaljanak a szórólapozásnál.

Helyi sikerek nélkül nem megy 

Eddig nagyon alulreprezentáltak a romák az ellenzéki pártok képviselőjelöltjei között – ismerte el Vasali Zoltán, az IDEA Intézet elemzője, de úgy véli, még nincsen lefutva semmi, hiszen tart a jelöltállítási folyamat, ahol minden párt próbálja megkeresni a legmegfelelőbb személyt. Úgy véli, ha az ellenzék sokszínűnek akar látszani, akkor élni fog ezzel a lehetőséggel. Emellett az elemző szerint komoly kritikai lehetőséget jelent a Fidesz roma politikai programjainak számonkéréséhez, ha az ellenzék ahhoz megfelelő jelölteket sorakoztat fel.

A háttérben – minden bizonnyal – már tart az alkalmas jelöltek keresése, akik megfelelő alternatívát nyújthatnának a Fidesz jelenlegi roma politikusaival szemben. Az elemző szerint roma képviselőjelöltek állítása néhány párt esetében ugyan csak szimbolikus jelentőségű, de mégis,

ha tehetséges, integratív karaktereket találnak meg jelöltként, annak olyan üzenetértéke van, hogy még ilyen pozícióból is fontosnak tartják az ellenzéki pártok az esélyegyenlőséget.

Vasali Zoltán ugyanakkor kiemelte, hogy a kezdő politikusokkal szemben komolyak az elvárások, hiszen a társadalmi felzárkóztatásban fel kell tudniuk mutatni valamilyen helyi sikert, ami képes hitelesíteni a kampányban elhangzó ígéreteket.

Tank vs. fakard

A Fidesznél van a tank, az ellenzéknél pedig csak egy fakard – summázta röviden a jelenlegi helyzetet Rézműves Benjámin politológus, aki arra utalt, hogy az elmúlt 11 év alatt sokkal kevesebb erőforrásból tudnak dolgozni az ellenzéki pártok, híján vannak nemcsak a pénzügyi forrásoknak, de a kapcsolati tőke is megcsappant. Ebben a helyzetben nehezen tudnak megfelelő jelölteket találni az ellenzékiek, ugyanakkor szükséges a kellő nyitottság a politikai elit részéről is, hogy megtalálják a mondandóval rendelkező roma fiatalokat.

Rézműves Benjámin kiemelte, a 400 ezer roma választóhoz hosszú ideje csak a kormánypropaganda hírei jutnak el a média csatornáin keresztül. Ha az ellenzéki pártok nem találják meg a megfelelő kommunikációs csatornákat a baloldalhoz régóta kötődő romákhoz, és nem tudják megszólítani őket, akkor a romák továbbra is kirekesztve maradnak a politikából – tette hozzá. 

A fiatal roma politológus úgy véli, kevesebb lehetőségük volt 2010 után hallatni a hangjukat a roma fiataloknak, akik egy-egy újfajta eszköztárral, gondolkodással rendelkeznek, és képesek képviselni azt a közösséget, ahonnan érkeztek, de úgy tűnik, erre az ellenzék még nem figyelt fel, hiszen akkor több fiatal jelöltet indítana a hatpárti ellenzék. 

Roma tanárnő a jelöltek közt

Nem csupán Lőcsei Lajos az egyetlen roma jelölt a jövő évi képviselőválasztáson. Az ellenzéki koalícióba ugyan nem tartozó Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOM) jelöltjei között található Szabóné Kállai Szilvia. Az egykori takarítónő, aki ma már tanárnőként dolgozik, azt vallja, hogy a szegénységnek nincs színe.  

Egy ilyen széttöredezett társadalomban mi kerüljük az etnikai programok csapdáit, mert az ország egyik felét kell felzárkóztatni a másik Magyarországhoz. Jóléti társadalmat akarunk építeni, ami nem mehet a cigányság felzárkóztatása nélkül. De a mi szemünkben a roma, a sváb, a görög, a zsidó és az afroamerikai is magyar, ha itt él, beszél magyarul, és tenni akar a hazáért, mert sok magyar etnikumú család él olyan mélyszegénységben, mint hátrányos helyzetű, roma honfitársaink.

Kállai Szilvia úgy véli, több kell ma már, mint roma felzárkóztatás, ha idejekorán, már az általános iskolában eldől, hogy közmunkás vagy diplomás lesz a kisgyerekből. 

Az ISZOM jelöltje kiemelte, az ellenzéki párt indít még roma képviselőket, de nevekkel csak később szeretnének szolgálni, emellett örül annak, hogy az ellenzék soraiban lehet látni más roma jelölteket is, de fontosnak találja, hogy olyan hiteles romák képviseljék a közösséget, akik nemcsak kvótaszerepben tűnnek fel, de a programjuknak, mondanivalójuknak súlya is van.

Roma Emancipáció Munkacsoport

A romák esélykiegyenlítése kiemelten fontos a Momentum számára – mondta el Lőcsei Lajos képviselőjelölt az Index megkeresésére. Lőcsei szerint nem lehet a hazai cigányság nélkül sikeres országot és jövőt építeni. Roma stratégiájuk is erre utal: a „csak is velük, semmit nélkülük” elvre, amelyet már bizonyított Donáth Anna európai parlamenti munkája, illetve Kerpel-Fronius Gábor romákért való budapesti tevékenysége is.

Szerintem attól, hogy valaki roma, még nem kell, hogy csak a romákhoz szóljon. A roma jelölteknek meg kell tudniuk szólítani a társadalom egészét. Természetesen a többségi társadalomnak is nyitottnak kell lenni egy roma jelölttel szemben ahhoz, hogy párbeszéd alakuljon ki. A többségnek le kell vennie az előítéletes szemüveget, és anélkül kell tekinteni a roma jelöltekre

– vallja a roma jelölt, aki azt is elárulta, jelenleg nem tolonganak a roma képviselőjelöltek az ellenzéki pártoknál, de véleménye szerint ettől még megvan bennük a politikai akarat.

(Borítókép:  Urnabontás a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban kialakított szavazókörben az országgyűlési képviselő-választás napján 2018. április 8-án. Fotó:  Czeglédi Zsolt / MTI)



  • Hírek
  • Hírek