Bürokráciacsökkentés helyett megduplázták a minisztériumok apparátusát
Tizenkét évre vetítve duplázódást mutat a kormányzati felső vezetők száma a 2022-es költségvetés benyújtott számai alapján – hívta fel a figyelmet a Népszava.
Jövőre 11 979 fő dolgozhat a tárcáknál a kormány szerint, ami még az idei évhez képest is 3,7 százalékos növekedést jelent. A kormányváltás évében, a 2010. évi zárszámadási törvény szerint még csak 5748-an dolgoztak a minisztériumokban.
Ez mintegy 108 százalékos duzzadást jelent 12 év alatt.
Korábban – elsősorban Lázár János nevéhez köthetően – még bürokráciacsökkentést helyezett kilátásba a kormány, igaz, az ex-kancelláriaminiszter sem a tárcákra, hanem inkább a háttérintézményekre összpontosított elsődlegesen. Többek között ekkor szűnt meg például az önálló tisztiorvosi szolgálat.
A minisztériumok mellett az állami felső vezetők létszáma is csaknem megkétszereződött 2010 óta. A második Orbán-kormány megalakulásakor összesen 106-an voltak miniszteri, államtitkári vagy helyettes államtitkári pozícióban. Ez a szám mostanra 198-ra nőtt. Ebből a miniszteri pozíciók a korábbi 10 helyett 15-öt tesznek ki, annak ellenére, hogy önálló oktatási, egészségügyi és környezetvédelmi tárca nincs is. Helyette van több tárca nélküli miniszter, illetve Rogán Antal mint Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.
A Népszava azt írja, szakértők szerint a minisztériumok igazgatási dolgozóinak megkétszereződése alapvetően három tényező eredménye. Egyrészt a kormányzás elején a háttérintézmények részben beolvadtak a minisztériumokba, ami létszámugrást jelentett. Másrészt jelentős bővülést eredményezett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) feloszlatása, ahonnan ugyancsak a szaktárcáknál helyezték el az ott dolgozó csaknem 500 főt. Harmadrészt pedig a bürokrácia öntörvényű növekedését említi a lap, amihez a kormány is több ízben hozzájárult új hivatalok alapításával.
Az apparátusok duzzadásával értelemszerűen azok költsége is jelentősen növekedett az elmúlt bő évtizedben. A zárszámadási törvény szerint 640 milliárd forintba került az országgyűlés és a kormányzat működtetése 2010-ben, 2022-re viszont már 1116 milliárd forintot irányoznak elő ugyanerre.