Rendkívül szigorú lesz a pedofilellenes törvény

A közhiedelemmel ellentétben a pedofília nem jogi, hanem orvosi kategória, egészen pontosan: szexuális deviancia. A pedofil kifejezés nem is szerepel egyetlen magyar törvényben sem. Igaz, hogy a magyar jogrendszerben vannak olyan, köznyelvből átvett fogalmak, amelyeket a jog sajátos értelemmel ruház fel, mint például a tolvajt. A hatályos Büntető törvénykönyv (Btk.) 365. § (2) bekezdése kimondja:

rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Szexuális deviancia

Korábban a tolvaj kifejezés sem szerepelt a Btk.-ban, 2013. július 1-je óta viszont igen. A pedofil jelzőt ezután is csak egy jogszabály címében fogjuk megtalálni, mégpedig a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényben. Feltéve, hogy a törvényjavaslatból valóban törvény születik.

Azzal együtt is, hogy 

Ahogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is betegségként definiálja. Ráadásul a pedofília orvosi értelemben nem is alkalmi megnyilvánulást, hanem tartós állapotot jelent.

Egy gyakran hivatkozott berlini kutatás szerint a pedofil fantáziákról beszámoló emberek egyéb dologban nem különböztek azoktól, akik nem számoltak be ilyesmiről. Nem mások a szocioökonómiai mutatóik, iskolázottságuk, értelmi képességeik. Nem agresszívabbak, nincsen egyéb pszichés tünetük a kontrollcsoporthoz képest. Az egyetlen különbség, hogy bevallják, vannak szexuális vágyaik gyerekek iránt. A pedofilok egyébként úgyszólván kizárólag férfiak, és csak elenyésző számban vannak köztük, akik ne lennének tisztában tettük törvényellenességével.

Többek közt a gyermekpornográfiával, a szexuális kényszerítéssel, a szexuális visszaéléssel, a szexuális erőszakkal vagy a szeméremsértéssel. Az Európai Unió országai is üldözik a pedofíliát, például a gyermekpornográfiát Litvániában és Hollandiában négy évig, Németországban három évig, míg Portugáliában két évig terjedő börtönnel büntetik.

Gyermekpornográfia hivatali laptopon

A pedofíliára a Kaleta-ügy irányította tavaly nyáron a közfigyelmet. Kaleta Gábort, a volt perui nagykövetet 

Kaleta beismerte tettét, és a bíróság egy év, végrehajtásában két és fél évre felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint 540 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.

Nem elszigetelt jelenségről van szó. Ha a bűnügyi statisztikát nézzük, 2017-ben összesen 2760 nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményt követtek el, amelyek közül 1439 gyermekpornográfia volt. Az igazsághoz tartozik, hogy a kiugró szám mögött egy értelmezési vita is húzódott. Nem volt ugyanis egységes a gyakorlat a tekintetben, hogy ha az elkövető több pornográf felvételt szerzett meg, akkor az egyrendbeli vagy többrendbeli bűncselekménynek minősül-e. A Kúria 2018-ban rendezte a kérdést, amikor jogegységi határozatában kimondta, hogy egy bűncselekmény valósul meg több pornográf felvétel megszerzése esetén is. A döntés nyomán csökkentek a számok, de még ezzel együtt is a 2019-ben elkövetett 1138 szexuális bűncselekményből 248 gyermekpornográfia volt.

Támadnak a kiberbűnözők

A pedofilok manapság leginkább az interneten támadnak. Boncsér-Békési Fruzsina főhadnagy, a kiberbűnözés elleni főosztály kiemelt főnyomozója a Zsaru Magazinnak elmondta:

A netes bűnözők önmagukat fiatalabbnak kiadva lépnek kapcsolatba áldozataikkal az online térben. Csetelni kezdenek, és lassan a kiszemeltek bizalmába férkőznek. Először csak egy ártatlan fotót kérnek, később már ruha nélküli felvételt szeretnének, majd azzal kezdik zsarolni őket, hogy a megszerzett intim képeiket feltöltik a közösségi oldalakra és megmutatják a barátaiknak, amennyiben nem küldenek újabb felvételeket vagy pénzt.

A kiemelt főnyomozó szerint fontos tudatosítani, hogy ha valaki már áldozatul esett, akkor se engedje, hogy a képeivel zsarolják őt. Azt tanácsolta, hogy készítsen a csetelésről képernyőfotót, és ne törölje a profilt, mert ezek fontos bizonyítékok lesznek az eljárásban, és vegye fel a kapcsolatot a rendőrséggel.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálatának adatai szerint is terjed az interneten a gyermekpornográfia. Az Internet Hotline (IH) egyre több bejelentést kap: 

Az összes bejelentés negyven százaléka gyermekpornográfia miatt érkezett! A növekvő számok mögött két ok húzódhat:

1. Az iskolák, intézmények, közösségi terek bezárása miatt drasztikusan több időt töltöttek a felnőttek és a gyermekek is online, sokkal többet böngésztek, kommunikáltak, és így az online elszenvedhető sérelmek lehetősége is megnőtt.
2. A probléma láthatóbbá válásához, a feltárt esetek számának növekedéséhez hozzájárultak az egyre hatékonyabb speciális keresőmotorok is. Mint például a kanadai Project Arachnid, amely a gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítő felvételeket kutatja fel.

A Kocsis–Selmeczi-féle törvényjavaslat

Igazából senkit sem érhetett váratlanul, hogy ilyen előzmények után kormányzati képviselők (Kocsis Máté és Selmeczi Gabriella) május 25-én a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról címmel törvényjavaslatot nyújtottak be, amelyhez beterjesztőként másnap csatlakozott Nacsa Lőrinc (KDNP), Gyopáros Alpár (Fidesz) és Bánki Erik (Fidesz) is.

Kocsis Máté az indítványukról szólva a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, hogy „elmentek a falig”. Ez azt jelenti, hogy 

Így a gyermekpornográfia egyes minősített eseteinél, például ha 12 évnél fiatalabb személlyel szemben erőszakot vagy sanyargatást alkalmazva követik el, a bűncselekmény az emberöléssel azonos elbírálás alá esik majd. Vagyis akár húsz évet is kaphat az elkövető úgy, hogy nem lehet feltételesen szabadságra bocsátani, mert a bíróságnak nem lesz erre lehetősége.

A törvényjavaslat emellett létrehozza a pedofil bűncselekményeket elkövetők nyilvántartását, amelynek célja olyan új adatigénylési lehetőség biztosítása, amely lehetővé teszi a hozzátartozók, valamint a gyermek nevelését, felügyeletét, gondozását ellátó személyek számára, hogy a gyermek érdekeinek védelmében a gyermekkel közvetlenül kapcsolatba kerülő személyek (például iskolai dolgozók, bébiszitterek, edzők) tekintetében ellenőrizni tudják, hogy korábban elítélték-e gyermek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt. 

Az elkövetőkről csak az azonosításukhoz és társadalomra veszélyességük mértékének felméréséhez szükséges legszűkebb adatkör válik megismerhetővé (név, születési év, településszintű lakóhely, arcképmás, elkövetett bűncselekmény adatai). A megismert adatokról másolat, képernyőfotó nem készíthető, azokat tilos nyilvánosságra hozni, sokszorosítani.

Az elkövetők nyilvántartásával kapcsolatban Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az ATV Híradójának elmondta:

A jogalkotási cél, a nyilvántartásnak a korlátozott nyilvánossága az akceptálható, elfogadható, az összhangba hozható a GDPR rendelkezésével, ugyanakkor a részletszabályok vonatkozásában a hatóság úgy látja, hogy pontosításokra lesz szükség.

A törvényjavaslat alapján, aki gyermek sérelmére szexuális bűncselekményt követ el, nem foglalkoztatható olyan munkáltatónál sem, amely gyermekek részére szabadidővel, szórakozással, sportolással összefüggő szolgáltatást nyújt (strand, vidámpark, állatkert). Továbbá ezen bűncselekmények elkövetői kormányzati szolgálati jogviszonyt sem létesíthetnek és politikai vezetői tisztséget sem tölthetnek be az államigazgatásban.