Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
- Belföld
- felmérés
- koronavírus
- koronavírus magyarországon
- koronavírus a gazdaságban
- egészségügy
- európai unió
A magyarok szerint nem érte meg korlátozni, a gazdasági kár nagyobb volt, mint az egészségügyi haszon
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél - Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
- 60 milliós Merci, vagy nincs mit enni? – Anyagi különbségek karácsonykor
- Hamarosan megszólal Orbán Viktor, évértékelő interjút ad a miniszterelnök
Az Európai Unió állampolgárainak többsége fontosabbnak tartotta a járványhelyzetben meghozott korlátozások egészségügyi hasznát az okozott gazdasági károknál.
Ez Magyarországon pont fordítva van
– derül ki az Eurobarométer friss kutatásából.
A kutatás szerint annak ellenére, hogy az európaiak 31 százaléka érzékelt közvetlen negatív hatást anyagi helyzetében, és további 26 százalék számít erre a jövőben, a megkérdezettek 58 százaléka úgy gondolja, hogy hazájában a korlátozások egészségügyi hatásai fontosabbak, mint az elszenvedett gazdasági károk. Az uniós állampolgárok valamivel kevesebb mint fele (48 százaléka) ismerte a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban meghozott uniós intézkedéseket.
A rövid távú ingadozások és tagállami eltérések ellenére összességében pozitív maradt az Európai Unió megítélése, s 74 százalékuk szeretné, hogy az EU több kompetenciára tegyen szert a koronavírus-pandémiához hasonló helyzetek kezelésében.
Érdekesség, hogy a Magyarországon megkérdezettek voltak uniós szinten a legelégedettebbek a tagállamok közti szolidaritással (67 százalék), pedig összességében az európaiak nagyjából fele inkább elégedetlen volt az uniós járványkezeléssel.
Ennél is lényegesebb azonban, hogy az uniós átlaggal szemben Magyarországon vélik azt legnagyobb arányban (60 százalék), hogy a korlátozásokkal okozott gazdasági károk súlyosabbak az egészségügyi előnyöknél.
Európai átlagban a válaszadók 45 százaléka leginkább bizonytalanságot érez a járványhelyzet nyomán, ezt követi a remény (37 százalék), a csalódottság (34 százalék), a tehetetlenség (30 százalék), a harag (22 százalék) és a félelem (22 százalék).
Hazánkban a válaszadók fele érez bizonytalanságot, 39 százalék reménykedik, 37 százalék érez tehetetlenséget. Az uniós átlagnál nagyobb mértékben félünk (25 százalék), de a bizalom (17 százalék), az együttérzés (24 százalék), az eltökéltség (12 százalék) és a segítőkészség (18 százalék) tekintetében is meghaladjuk azt.
Az uniós 31 százalékkal szemben a magyar válaszadók 38 százaléka érezte úgy, hogy a koronavírus már eddig is hatással volt a jövedelmére, és 33 százalék gondolta, hogy a jövőben hatással lesz rá.
Érdekesség még, hogy az uniós átlagnál (25 százalék) jóval nagyobb arányban támogatják hazánkban egy közös európai egészségügyi politika kidolgozásának gondolatát (32 százalék), azonban a hasonló válsághelyzetekre való közös európai stratégia megtervezését csak 23 százaléka támogatja a magyar válaszadóknak, szemben a 28 százalékos európai átlaggal.
(Borítókép: Egy tulajdonos kinyitja nyíregyházi virágüzletét 2021. április 7-én. Fotó: Balázs Attila / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
