Ruszin-Szendi Romulusz: Időben szólunk, ha beüt a krach!
További Belföld cikkek
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
Elmondta, hogy a vezetése alatt „óriási irányváltásra nem kell és nem is szabad számítani”. Hozzátette, hogy elődje, Korom Ferenc „elindította a honvédséget egy felívelő pályán, amit tovább kell, tovább fogunk vinni”.
Arra törekszünk, hogy a fejlesztések révén legyen mihez nyúlni, azaz már előzőleg felhalmozzuk a megfelelő emberi, anyagi és technikai készleteket azért, hogy senki ne akarjon belénk kötni
– fejtette ki Ruszin-Szendi Romulusz. „Ahogy a régi mondás tartja: a hadsereg azért kell, hogy ne legyen rá szükség.” A parancsnok elmondta: „A veszélyt mi állandóan elemezzük, és időben fogunk szólni, ha érzékeljük a lehetséges konfliktust. Vagy ha beüt a krach – teszem föl – egy pandémia formájában, akkor rögvest képesek leszünk cselekedni.”
A NATO-n belüli együttműködésről Ruszin-Szendi Romulusz úgy vélte, hogy „a szövetségi érdekek nem feltétlenül egyeznek meg a nemzetállamokéval”, és „a nap végén minden kormány a saját állampolgáraiért tartozik elszámolással, nem máséért”.
Megfogalmazása szerint „a klasszikus felállás szerint bármelyik ország védelmi stratégiája négyféle összetevőből áll. Az első a semlegesség, amit vagy ő maga, vagy mások garantálnak. Lehetnek tömegpusztító fegyverei – látható, hogy az az exkluzív klub, amelyik ebbe tartozik, nem nagyon akar mást beengedni a körbe. Lehet nagy hadereje, és lehet valaki egy szövetség tagja, illetve ezek bármelyik kombinációja. Mi az utóbbi utat választottuk, de ettől még a nemzeti érdekeinket nem adtuk, adhatjuk föl.”
Emlékeztetett a parancsnok arra is, hogy a NATO-t alapító washingtoni szerződés sokat idézett ötödik cikkelye a kollektív védelemről szól, „ám ezt megelőzi a hármas paragrafus. Utóbbi azt írja elő, hogy minden állam köteles a saját védelme érdekében a maximumot megtenni. A NATO támogatása nem lesz itt három perc alatt, nekünk viszont addig is kezdeni kellene magunkkal valamit” – szögezte le.
„A társadalom felé pedig újra és újra azt üzenjük, hogy a magyar katona mindenkor és mindenben helytáll, megoldja, amire emberileg képes” – hangoztatta Ruszin-Szendi Romulusz.