Ítéletéről ismerszik meg a bíró – Márki Zoltán, az Alkotmánybíróság új tagja

2020. október 16-a óta állt üresen a tizenötödik alkotmánybírói szék. Azon a napon mondott le ugyanis megbízásáról Varga Zs. András, mert Áder János államfő a Kúria elnöki tisztségére jelölte. A legutóbb egyébként tavaly márciusban választott alkotmánybírót a parlament, akkor a 73. életévében elhunyt Balsai István megüresedett helyére választották meg Juhász Miklóst, a Gazdasági Versenyhivatal korábbi elnökét.

Egy bírónak nincsenek tervei

Márki Zoltán az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti hétfői meghallgatásán néhány mondatban kifejtette álláspontját az igazságról, a függetlenségről és az ítélkezésről, amelyeket máskülönben nem tart bonyolult teoretikus kérdéseknek:

1. Az igazság államcél; mindenkinek lehet igaza, de ha vita van, alanyi joga senkinek sincs az igazságra, ugyanakkor az a joggal szemben is kiperelhető, és ennek ma minden lehetősége megvan.
2. Függetlenség van, amit legfeljebb el lehet venni, ezért azt mindig meg kell adni. A függetlenség lényege, hogy nem lehet döntésre utasítani. Ha ezt betartják, akkor nincs baj.
3. Az ítélkezés az emberek magatartását nemcsak megbünteti, hanem morális közösségi alapú jog szerint minősíti és dönti el. Az ítélkezés nem személytelen, de nem is személyes, hanem intézményes ügy.

A Kúria büntető kollégiumának korábbi vezetője szerint

egy bírónak nincsenek tervei, nekem az üggyel nem célom van, hanem dolgom.

Szólt arról is, hogy az alkotmánybíró legfőbb feladata az alaptörvény védelme, a bíróé pedig a hatályos törvény alkalmazása. Hozzátette: ítéletéről ismerszik meg a bíró, a bíróról a bíróság, a bíróság pedig az állam lelkiismerete.

A büntetőjog a legnemzetibb jogág

Ahogy mondani szokás, Márki Zoltán régi motoros a szakmában. Több mint három évtizede kezdett ítélkezni büntetőügyekben.

Időközben belekóstolt a közigazgatásba, sőt büntetőjogi kodifikációs munkát is végzett. 1996-tól beosztott bíróként az Igazságügyi Minisztériumba került, ahol osztályvezető, főosztályvezető-helyettes, majd főosztályvezető lett.

Ebben az időszakban sokat nyilatkoztam, lubickoltam abban, hogy a sajtónak lehetett nyilatkozni. De nem azért, mert exhibicionista lennék, hanem azért, mert a pulpituson kívül is megszólalhattam. A bírák manapság alapvetően két – nyilvános megszólalásra alkalmas – helyzetet foglalhatnak el. Az egyik a pulpitus, ez a természetes helyzet. A másik pedig – ami szerintem egyébként csupán a közelmúlt hozománya – az egyetemi katedra. Régen máshogy volt.

2002-től a Legfelsőbb Bíróságon a jogegységi határozatok előkészítésével kapcsolatos feladatokat látta el. 2005-ben nevezték ki legfelsőbb bírósági bírónak. 2012-től tanácselnök a Kúrián, 2015 és 2017 között pedig a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának megbízott vezetője, ez év márciusától a Kúria büntető kollégiumának vezetője.

30 évesen, 1990-ben lettem bíró, így jól kivehetően láttam az átalakulás minden egyes fázisát. Azt éreztem, hogy nagyon erős emberi jogokkal kapcsolatos jogi hullámot generált az akkori nyitás folyamata. Ennek kapcsán már akkor feltettem magamban a kérdést, hogy az emberi jogi elvárások alapjai a jognak, vagy korrekciós tényezői. Az utóbbit gondolom

– nyilatkozta egy két évvel ezelőtti interjújában, amelyben azt is közölte:

Ki kell mondani, hogy a bíróság a legnemzetibb intézmény. A büntetőjog pedig a legnemzetibb jogág.

Márki Zoltán szerint az emberek többsége biztonságra vágyik vagy fogódzkodóra a döntései helyességével kapcsolatban.

Három olyan területe van az életnek, amelyek esetén minden kultúrkörben hivatásos vagy erre hivatott személyekre bízzák azt, hogy az egyes ember helyett fontos döntéseket hozzanak. Az egyik a tanító, a másik az orvos, a harmadik pedig a bíró. Ez szerintem a társadalom ősi ösztöneiben eleve meghúzódó elvárás. Ez egy olyan eszme, amely szerint kell három olyan ember, aki közülünk való, de egyben különb nálunk, és aki a gyermekek felnőtté válását segíti, az egészségünket óvja, az igazságérzetünket helyre teszi.

Bővül a rendes bírói frakció

Márki Zoltán megválasztásával tovább bővült az Alkotmánybíróság „rendes bírói frakciója”, és most már hat olyan alkotmánybíró is van a testületben, aki korábban – legalábbis egy ideig – bíróként tevékenykedett. 

Márki mellett az egyetlen bírói múlttal rendelkező férfi alkotmánybíró az a Juhász Miklós, aki 1985-ig bíráskodott, azaz alkotmánybíróvá választása előtti három és fél évtizedben legfeljebb ügyvédként járt bíróságon.

(Borítókép: Márki Zoltán tanácselnök a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőügy nyilvános ülésén a Kúrián 2020. november 27-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)