CÖF: a kommunizmus utódai mit sem változtak, jön az igazságtételi bizottság
További Belföld cikkek
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
- Órákon belül új hagyományt teremt Sulyok Tamás köztársasági elnök
- Rónai Egon: Ha akkor nem rúgnak ki, az életem egészen másfele kanyarodik
- Nem akármilyen drogfogásról számolt be a budapesti rendőrség
A többi között a 2006-os események vizsgálata céljából Civil Igazságtételi Bizottságot hozott létre a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) – jelentette be a CÖF alapítója kedden Budapesten.
Csizmadia László, a CÖKA kuratóriumi elnöke azt mondta, világossá kívánják tenni a 2022-es országgyűlési választás előtt, hogy
a bolsevik, kommunista, kádári kor letéteményeseinek utódai mit sem változtak, sőt egyesülve a szélsőjobbal a liberálfasizmus gonosz ideológiáját államterror formájában akarnák hazánk polgárainak nyakába akasztani.
Hozzátette, szerintük itt van annak az ideje, hogy a balliberális országfosztás nyomába eredjenek, a témát a Kádár-korszaktól napjainkig erkölcsi górcső alá helyezzék, nemzetünk kincstárának szisztematikus kirablását tényekkel bizonyítsák.
Azt is mondta, láttatni kívánják, hogy a szocliberális kormányzás és hálózata miként herdálta el az állam és az adófizetők vagyonát, továbbá arra is fel kívánják hívni a figyelmet, hogy
eközben egyesek, pártjuk és kormányuk asszisztálásával, hogyan gazdagodtak és váltak oligarchává.
Hangsúlyozta: gyermekeik jövőjére gondolva nem engedhetik meg, hogy a hazát elárulók következmények nélkül megússzák a rájuk kiszabható súlyos büntetéseket.
A vizsgálat eredményétől azt remélik, hogy az 2022-ben hozzájárul a választók szükséges tisztánlátásához,
illetve a politikusi hamvaikból feltámadt bűnösök végleg eltűnnek az Országgyűlés szent házából.
Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője, a bizottság elnöke közölte: a vizsgálat eredményétől azt is várják, hogy erkölcsi elégtételt kapnak a 2006-os gyurcsányi terror elszenvedői.
Szerinte a grémiumnak meg kell vizsgálnia, név szerint kik a felelősek a Magyarország lerablását eredményező rablóprivatizációért. Továbbá azt is, kiknek állhatott érdekében, hogy a Zétényi Zsolt (korábbi MDF-es országgyűlési képviselő) nevével fémjelzett igazságtételi törvényt ne hirdessék ki. Ebben ketten biztosan szerepet játszottak: Göncz Árpád köztársasági elnök és Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke.
Azt is fel akarják tárni, mi vezetett oda, hogy nem vonták felelősségre azokat a politikai vezetőket, akik felelősek a 2006-os eseményekért, illetve hogyan alakulhatott ki az a helyzet, hogy 2010 előtt csak vörös bárók szerepeltek a száz leggazdagabb magyar listáján, és egyetlen nemzeti érzelmű üzletember sem.
Ifj. Lomnici Zoltán azt mondta, azok közül, akik 2010 előtt a főváros vezetésében szolgáltak és részt vettek a kassza kiürítésében, mára sokan újra funkciót kaptak Karácsony Gergely főpolgármestertől.
A sajtótájékoztatón elhangzott, az ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász által vezetett testület tagja Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája, Zétényi Zsolt jogász, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke, Osztie Zoltán, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosa, Magyar-Zsolnay Attila alkotmányjogász, Wittner Mária ’56-os szabadságharcos és Borvendég Zsuzsa történész.