- Belföld
- diego garcía-sayán
- szijjártó péter
- varga zs. andrás
- kúria
- bírói függetlenség
- hatalmi ágak szétválasztása
- ensz
Érdemi választ nem, kioktatást annál inkább kapott az ENSZ előadója Szijjártó Pétertől
További Belföld cikkek
- Kihúzták az ötös lottó nyerőszámait, több mint egymilliárd forint volt a tét
- „Fekália”, „Trafikcsaló Rozsdaminiszter” – Hadházy Ákos újra nekiment Lázár Jánosnak
- Újabb fejlemény Lakatos Márk ügyében: kiderült, miért nyomoznak a stylist ellen
- Tűz ütött ki egy budapesti lakóházban szombat délután
- Előkerült egy videó a Budapesten megölt amerikai nőről és feltételezett gyilkosáról
A bírói függetlenséget korlátozó lépésként értékelte Varga Zs. András kúriai elnökké választását Diego García-Sayán, az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadója. Közleményében kérdőre vonta a kormányt, ám tartalmi válasz helyett „otromba kioktatás” érkezett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől – értékelt közös közleményében az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság.
A közlemény szerint Varga Zs. András kinevezése
a bíróságok függetlenségével szembeni támadásként értékelhető, és a hatalmi ágak szétválasztásának elvébe ütköző kísérlet arra, hogy a bíróságokat a törvényhozó hatalom akaratának rendelje alá.
Az egyébként bírói múlttal rendelkező ENSZ-előadó, Diego García-Sayán amiatt fejezte ki aggályait, hogy Varga Zs. András a megválasztását megelőzően nem dolgozott bíróként, és nem szerzett tárgyalótermi tapasztalatot sem. Továbbá úgy véli, különös aggodalomra ad okot, hogy a bírák önigazgatási szervének egyértelmű tiltakozása ellenére választották meg a Kúria új elnökét, s az intézkedés motivációjaként a bírói függetlenség alkotmányosan védett elvének korlátozását sejtette.
Diego García-Sayán ezért arra szólította fel a kormányt, tisztázza a Kúria elnökének megválasztását lehetővé tevő jogszabály-módosítások mögötti indokokat, s hogy ezek hogyan egyeztethetőek össze a bírói függetlenséggel és a hatalmi ágak szétválasztásának elvével. Az is igen érdekelte az előadót, miképp egyeztethető össze a bírói függetlenséggel az Országos Bírói Tanács véleményének teljes figyelmen kívül hagyása, s arra is választ várt, a Kúria elnökét megillető jogkörök bővítése hogyan egyeztethető össze a bírák személyes függetlenségének követelményével.
A megkeresésre érkezett is egy igen dörgedelmes válasz Szijjártó Pétertől, ám a tartalmi válasz igencsak elsikkadt. A levélben foglaltakat szimplán valótlannak minősítette, s azt írta:
A magyar kormánynak egyetlen bíró politikai preferenciájával kapcsolatban sincs információja. Önnek hogyan lehet erre vonatkozó információja, milyen forrásból? Ez elképesztő, és komoly aggályokat vet fel az ön rendkívül fontos különleges előadói tisztségével és jogkörével kapcsolatban.
Ezután ráadásképpen felszólította Diego García-Sayánt, tartózkodjon attól, „hogy a magyar ellenzék politikai eszközévé váljék”.
A Magyar Helsinki Bizottság honlapján közzétett beszámoló értékelése szerint „a miniszteri válaszlevél újabb példája annak, ahogy a kormány semmibe veszi nemzetközi jogi kötelezettségeit, és érdemi válasz nélkül hagyja a nemzetközi szervezetek megalapozott kritikáját”.