Márta, Flóra
21 °C
34 °C

Újraélesztés: három percen belül cselekedni kell

DMOHA20191106004
2021.06.17. 17:43
Magyarországon naponta hetven ember hal meg hirtelen szívhalálban, és harminc százalékuk az utcán esik össze – tudtuk meg az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnökétől. Dr. Czakler Éva az újraélesztés jelentőségéről és a nyilvánosan hozzáférhető defibrillátorok használatáról is beszélt az Indexnek adott interjúban.

Az elmúlt hétvégén a labdarúgó-Európa-bajnokságon a televíziókészülékek előtt világszerte élőben követhettek a nézők egy tragikus szívleállásos esetet. Christian Eriksen, a dán labdarúgó-válogatott játékosa a Dánia–Finnország-mérkőzésen esett össze, és a helyszínen kellett újraéleszteni. Mivel az eset ismét felhívta a figyelmet az újraélesztés jelentőségére, nézzük most a magyarországi adatokat: mennyire gyakori hazánkban a hirtelen szívhalál? 

Magyarországon évente körülbelül 27 ezer ember hal meg hirtelen szívhalálban, ami napi bontásban hetven halálos áldozatot jelent, és harminv százalékuk közterületen esik össze.

A hirtelen szívhalált úgy kell elképzelni, hogy egyik pillanatról a másikra megszűnik a szív pumpáló funkciója, aminek leggyakoribb oka egy rosszindulatú ritmuszavar. Ekkor nincs összehúzódó szívműködés, mert a szívizomban elektromos káosz alakul ki, ami annyit jelent, hogy a szív gyakorlatilag remegni kezd, aminek következtében a keringés és a légzés egyaránt leáll. Mindezt egyébként szakértő szemmel meg lehetett figyelni a labdarúgón, Christian Eriksenen, illetve esetében teljes egészében érvényesült az úgynevezett túlélési lánc, ami azt jelenti, hogy hirtelen szívhalál esetén ideális esetben azonnal észleli valaki a rosszullétet, azonnal segítséget kér, jelen esetben a csapat orvosát, aki gyorsan detektálta, hogy a betegnek sem légzése, sem keringése nincs, majd elkezdték az újraélesztést, illetve a náluk lévő defibrillátor használatával megmentették a sportoló életét.

Erről a folyamatról érdemes tudni, hogy az első három–öt perce a legkritikusabb, ugyanis ha akkor nem kezdik meg az újraélesztést, akkor szinte esélytelen, hogy a beteg túlélje a saját halálát. Mindez statisztikai értelemben azt jelenti, hogy percenként tíz százalékkal csökken a beteg esélye a túlélésre, miközben defibrillátor használatával hat százalékról 74 százalékra nő az esély az újraélesztés sikerére.

Hirtelen szívhalál

Magyarországon a hirtelen szívhalál a vezető halálokok közé tartozik, ráadásul az ilyen esetek többsége közterületen következik be, így fontos, hogy hozzáértés nélkül is megfelelő tudással rendelkezzünk. Laikus életmentő szinte bárkiből válhat, aki megtanulja a mellkaskompresszióra épülő újraélesztés bárki számára elsajátítható gyakorlatát, ha pedig a szív elektromos tevékenysége is rendezetlenné válik, vagyis kamrafibrilláció alakul ki, akkor szükséges defibrillátort használnunk. Mivel az esetek mintegy nyolcvan százalékában erre szüksége van a betegnek, jó, ha tudjuk, mire és hogyan használhatók ezek a készülékek.

Azonban nem reprezentatív felméréseink alapján 

  • tízből mindössze három ember tudja helyesen, hogy mire való a defibrillátor,
  • tízből hat ember nem tudja, hogy hol keressen nyilvánosan elérhető defibrillátort,
  • tízből két ember szerint laikus nem is használhat mindenki számára elérhető defibrillátort,
  • tízből öt ember nem találkozott semmilyen képzéssel a témában,
  • százból 99 ember tartja fontosnak, hogy több információ legyen elérhető a témában.

Nagyon fontos tehát a gyors reagálás ilyen esetben, és a dán labdarúgónak ilyen értelemben szerencséje volt, hiszen a közvetlen közelében minden rendelkezésre állt az újraélesztéséhez. Igen ám, de mi történik egy hétköznapi esetben egy hétköznapi emberrel, aki az utcán esik össze hirtelen szívhalállal? Ilyenkor mekkora esélye van arra, hogy a közelben éppen arra sétál egy tettre kész ember, illetve hogy még defibrillátor is akad?

Nagyon remélem, hogy egyre többen vagyunk képesek arra, hogy segítsünk embertársainkon, bár tény, hogy statisztikai értelemben túl sok ember nem tudja, mi a teendője ilyenkor. Tehát azt gondolom, hogy egy olyan segítségnyújtó applikáció, mint amilyen például az Országos Mentőszolgálat Szív City alkalmazása segítséget jelent abban, hogy a jószándékú emberek megtalálják azt a helyet, ahol defibrillátor van telepítve. Egyébként én kivonuló mentőorvosként a mindennapokban azt tapasztalom, hogy a segítőkészség egyre fokozódik, és ezt segíti a defibrillátor, amelynek a használata igen egyszerű, hiszen egy magyar nyelven kommunikáló eszközről van szó, amely a használóját végigvezeti azokon a tennivalókon, amelyeknek a végén sikerül a beteg szívet újraindítani.

A defibrillátor

A defibrillátor egy elektromos áram generálására alkalmas orvosi készülék, amellyel rövid ideig tartó, néhány amper erősségű áramot lehet előállítani. Az eszköz gyorsan megszüntetheti a szív elektromos ritmuszavarait. A defibrilláció kezdeti változatát 1947-ben Claude Beck sebészprofesszor alkalmazta először sikeresen egy 14 éves fiún, a mellkas műtéti felnyitásával.

Magyarországon összesen hány kihelyezett defibrillátor található? 

Körülbelül 1500 nyilvánosan elérhető készülékről beszélhetünk, de a pontos szám nem ismert, viszont például a Magyar Nemzeti Szívalapítvány honlapján, illetve a már említett Szív City weboldalán is lehet regisztrálni ezeket a kitelepített készülékeket.

Nyilvánvalóan a nagy forgalmú helyeken érdemes az eszközöket telepíteni, például bevásárlóközpontokban, bankokban, stadionokban, repülőtereken, pályaudvarokon, benzinkutaknál, nagyvállalatoknál. 

Mit javasol azoknak a hétköznapi embereknek, akik nyilvánvalóan nem értenek az újraélesztéshez, de van bennük segítő szándék, és szívesen közbeavatkoznának, ha az utcán összeesik valaki a közvetlen közelükben?

Mindenképpen azt tanácsolom, hogy ne teketóriázzanak, menjenek oda, rázzák meg, próbálják felébreszteni, és ha nem sikerül, akkor tíz másodpercig vizsgálják, emelkedik-e a mellkasa, hallható-e, érezhető-e a lélegzése. Ha a beteg tíz másodperc alatt legalább kétszer nem vesz levegőt, azt jelenti, hogy nincs keringése, nincs légzése, vagyis meghalt, vagyis annál nagyobb bajt már senki nem tud csinálni. Ismételten mondom, azt kell megértenünk, hogy az első három–öt perc a kritikus intervallum az újraélesztés szempontjából, vagyis ebben az időszakban szinte bizonyos, hogy a közelben csakis laikus lehet, és ilyenkor a szó szoros értelmében az ő kezében van a beteg élete. Vagyis nem kell félni, semmi rosszat nem lehet tenni már ilyenkor, csakis segíteni. Higgadtan végig kell gondolni a helyzetet, segítséget kell hívni, illetve el kell kezdeni a mellkasi kompressziót, és a defibrillátor utasításait követve végig kell vinni a defibrillálást, ha a gép azt javasolja. 

Mi a véleménye az interneten fellelhető könnyed hangvételű oktatófilmekről, amelyek az újraélesztés folyamatát ismertetik?

Nagyon hasznosnak gondolom ezeket, hiszen az Országos Mentőszolgálat Alapítvány közreműködésével is készült ilyen. A mi célunk az volt ezzel, hogy némi humorral fűszerezve juttassuk el az emberek tömegéhez az újraélesztéssel kapcsolatos fontos információkat, hogy azok kritikus helyzetben is könnyen felidézhetők legyenek. Tapasztalatom szerint nagyon sok fiatal látta már a filmjeinket, és alkalmazni tudták az abból megismert tudást. Ugyanakkor úgy vélem, hogy ha egy ilyen film segítségével akár csak egyetlen ember életét sikerült megmenteni, akkor már megérte elkészíteni. 

(Borítókép: Újraélesztési gyakorlat a Semmelweis Szimulációs Központban a IX. kerületi Ernő utcában 2019. november 6-án. Fotó: Mohai Balázs / MTI)