Oszkár
20 °C
29 °C

Meghalt Fehér M. István Széchenyi-díjas filozófus

2021.06.18. 14:45

Életének 72. évében, június 17-én, csütörtökön elhunyt Fehér M. István Széchenyi-díjas filozófus, filozófiatörténész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófiai Intézetének professor emeritusa – tájékoztatta az MTA pénteken az MTI-t.

Fehér M. Istvánt az Akadémia saját halottjának tekinti. Az Indexszel fia, Fehér Tamás tudatta, hogy a temetést június 22-én, kedden 11:30-kor a Kozma utcai izrealita temetőben tartják. 

Fehér M. István szűkebb szakterülete a XIX–XX. századi filozófia története, az életfilozófiai és fenomenológiai-hermeneutikai áramlatok, Heidegger és Gadamer életműve. Több úttörő tanulmányt tett közzé a hermeneutika és a filológia, a hermeneutika és a teológia, illetve Heidegger és a teológia kapcsolatáról, hosszabb tanulmányban vizsgálta a hermeneutika és a humanizmus viszonyát.

Hosszabb kutatásokat folytatott Olaszországban, Németországban és Amerikában. Elő­moz­­­dí­­tója és szervezője volt több rangos, Budapesten rendezett nem­zetközi konferenciának. Tagja volt több nemzetközi filozófiai folyóirat szerkesztőbizottságának, illetve nemzetközi tudományos társaság vezetőségének.

Munkáit hosszabb idő óta a nem­zet­közi Gadamer-, Heidegger- és hermeneutikai irodalom mér­ték­­adó hozzá­járulásaiként tartják számon.

Fehér M. István Budapesten született 1950-ben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar angol–olasz szakán szerzett diplomát 1974-ben, majd filozófia szakon 1977-ben.

Pályáját az ELTE Filozófiatörténeti Tanszékén kezdte. 1979-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. 1981-ben lett adjunktus, 1987-ben egyetemi docens, 1990-ben tanszékvezetővé, majd 1992-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Az MTA-nak 2007-ben levelező, 2013-ban rendes tagjává választották. A Széchenyi-díjat 2013-ban vehette át.