Összehangolják a gyermekvédelmi feladatokat a római katolikusok

A konferencia mottójául Lukács evangéliumából választottak igeszakaszt: „Lehetetlen, hogy botrányok ne forduljanak elő, de jaj annak, aki egyet is bűnre csábít a kicsinyek közül” (Lukács 17, 1-2.) – utalva az elmúlt időszakban napvilágra került ügyekre, amelyek a gyermekek ellen elkövetett legsúlyosabb bűnök körébe tartoznak. A konferencián több előadó is hangsúlyozta, hogy az egyház a zéró tolerancia elvét követi a gyermekeket érintő bántalmazások esetében.

Az elmúlt időszakban a magyar társadalomban, iskolákban, táborokban és az egyházban is napvilágra került gyermekbántalmazások egyértelművé tették, hogy gyökeresen változtatni kell azon a szemléletmódon, ahogyan a gyermekekhez, a sérülékeny felnőttekhez és általában az emberi méltósághoz viszonyulunk. Ehhez átható kultúraváltásra van szükség, amiben az egyháznak különös felelőssége van

– mondta megnyitóbeszédében Rubovszky Rita, a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont főigazgatója, az Erdő Péter bíboros által alapított Hetvenkét Tanítvány Mozgalom (T72) Pedagógiai Műhelyének vezetője.

Rubovszky Rita elmondta: „Recsegnek, ropognak körülöttünk az elmúlt évszázadok hierarchikus, biztonságosan tagozódott családi és egyházi intézményi keretei. Az a helyzet, hogy ezek a hajdan még biztonságosan működött keretek működtettek egy egész társadalmi rendszert. A gyermek tisztelte a szüleit, tanárait, a hívők tisztelték a papot, az emberek tisztelték elöljáróikat. Civilizációnkat hosszú időn keresztül a szülői, tanári pozíciónak, a szakmabeli mesternek, a felszentelt papnak önnön jogán kijáró tisztelet övezte.”

A főigazgató szerint ennek a kultúrának a biztonsága teremtette meg azt a politikai, gazdasági, kulturális és szociális intézményrendszert, amelynek eredményeképpen ma fejlett társadalomról beszélhetünk.

„Lássuk be, hogy a fakanál, vagy annak az állandó ismételgetése az iskolában, hogy »nem lesz belőled semmi, fiam«, az elöljárói hatalmi pozíció mindennemű igazolása elfogadott, sőt elvárt magatartási kódexszé vált. Egy civilizációs intézményrendszer motorjává. Ezért ennyire fájdalmas, nehéz és hosszú folyamat kilépni ebből a civilizációs komfortzónából, és először szembenézni annak bűneivel, hogy meg lehessen teremteni a változás feltételeit” – mondta Rubovszky Rita, aki beszámolt arról is, hogy az elmúlt másfél évben a koronavírus-járvány sem akasztotta meg azt a folyamatot, amelyben a katolikus egyház aktív cselekvési programot dolgozott ki.

Rubovszky Rita hangsúlyozta, hogy minden változásnak fájdalmas, ám elkerülhetetlen velejárója, hogy a szenny felszínre kerül. Emlékeztetett arra, hogy nemzetközi és hazai vonatkozásban állami és egyházi szereplőkről, a közösség által elfogadott és tisztelt papokról, tanárokról, mesterekről derült ki, milyen szégyenteljesen visszaéltek a pozíciójukkal. 

A zéró tolerancia elve alá korántsem csupán a szexuális jellegű visszaélések tartoznak, mindennemű verbális, nonverbális és fizikai bántalmazás szigorúan tilos. Ez a folyamat nagy alázatot, türelmet, irgalmat s tiszta, világos beszédet kíván. 

Juhász-Laczik Albin, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban öt éve működő gyermekvédelmi rendszerről beszélt. Mint elmondta, egy preventív szemléletű intézményi kultúrát sikerült kialakítaniuk, amelyben a hibákat időben fel lehet ismerni ahhoz, hogy azok ne felerősödjenek, meggyökeresedjenek, hanem a fejlődés irányába vezessenek. Tapasztalataikat igyekeznek megosztani, számos tanári karnak tartottak továbbképzést.

„Hisszük, hogy a gyermekvédelem és az emberi méltóság védelmének területén szükség van a különböző intézmények együttműködésére, ami kölcsönös bátorítást, gazdagítást és közösséget eredményez” – mondta Juhász-Laczik Albin.

Sok fontos gyermekvédelmi intézkedés lépett életbe az elmúlt években, de még sok a tennivaló az új szemléletmód meghonosításához és a hatékony intézményrendszer kiépítéséhez, amiben fontos szerepet játszik az egyházi és társadalmi párbeszéd is – ezt már Gájer László, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye gyermekvédelmi felelőse mondta el. 2021-től a papi továbbképzésében is rendszeresítették a gyermek- és ifjúságvédelmi képzéseket, valamint a 2021/22-es szemesztertől beillesztik a kispapok szemináriumi képzésébe is. Tovább bővítik a terápiás segítségnyújtás lehetőségeit, ennek érdekében az egyháztól független terápiás központtal kötöttek együttműködést.

A Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI) bemutatta a 2021/22-es tanévtől elinduló kétéves gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetfejlesztő projektjét. Ennek keretében 39 katolikus iskolában és óvodában egy külső szakmai mentor által támogatott 2-3 fős gyermekvédelmi teamet állítanak fel, és intézményspecifikus gyermekvédelmi stratégiát készítenek – mondta el Szentes Judit, a KaPI szakembere.

A mintegy 100 szerzetesközösség együttműködését összefogó Magyarországi Szerzetesrendek Konferenciáinak elnöksége ismertette a 2021 januárjában elfogadott Emberi méltóság stratégiáját és annak megvalósítását. „A stratégia proaktívan közelít az emberi méltóság témájához, nem szűkíti le a figyelmét egyedül a gyermekeket ért bántalmazások kezelésére” – mondta el Rudan Mária projektvezető. A projekt előkészítő szakaszában specifikus gyermekvédelmi weboldalt hoztak létre, amely bejelentőfelületként is szolgál; több szerzetesrendet segítettek gyermekvédelmi szabályzataik megalkotásában, valamint gyermekvédelmi képzéseket tartottak. A projekthez kapcsolódóan a Don Bosco Szalézi Társasága szerzetesrend is ismertette gyermekvédelmi célkitűzéseit.

(Borítókép: Bielik István)