Patkányügyben a huszadik század közepén elterjedt vélekedés volt, hogy a világ nagyvárosaiban nagyjából annyi patkány él, amennyi ember, ezért Budapest esetében a statisztikák kétmillió rágcsálóval számoltak. De mivel ez nem hangzott túl jól, a ’70-es években a főváros a Bábolnai Fertőtlenítő Állomás közreműködésével 21 hónapig tartó patkánymentesítésbe kezdett, aminek a végén közzétett győzelmi jelentés szerint mindössze ezer rágcsáló maradt Budapesten.
Valójában képtelenség teljesen megszabadulni ezektől a rágcsálóktól, és napjainkban sincs olyan pontja az országnak, ahol ne észlelnének patkányokat, miközben tény, hogy az egyes megyék, nagyvárosok között hatalmasak a különbségek
– derült ki a most először elkészült országos patkánytérkép adataiból, amely az egerek előfordulását is bemutatja.
A térkép megalkotásához szükséges felmérésben négyezren vettek részt, és kiderült, hogy az elmúlt időszakban a megkérdezettek többsége mindkét kártevőből többel találkozott. Lakosságarányosan a legkevesebb bejelentés a dunántúli megyékből jött, a legtöbb pedig Békésből, Borsodból, Hevesből és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből.
A patkányok és egerek előfordulása összességében hasonló képet mutat. Az országos patkány- és egértérkép megyei és települési adatait interaktív formában itt lehet megtekinteni.
A patkányok és egerek jelentős közegészségügyi veszélyt jelentenek, de komoly gazdasági károkat is tudnak okozni, így ellenük akkor is folyamatosan védekezni kell, ha jelenlétük éppen nem látható, ezzel ugyanis elejét lehet venni az elterjedésüknek – hívta fel a figyelmet a megelőzés fontosságára dr. Bajomi Dániel, a Bábolna Bio Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a felmérés adatai azt mutatják, hogy az egyéni, lakossági védekezés, az irtószer-kihelyezés mellett sok településen szükség lenne a szervezett és folyamatos kártevő-mentesítésre, mert tartósan csak így lehet visszaszorítani a patkányok és egerek jelenlétét.