Puzsér Róbert vezényletével vitáztak a konzervatív ellenzékiek

Nem a klasszikus politikai frontvonalak mentén, ám komoly érdeklődés mellett zajlott az Európai Értékek Magyar Hagyományok Egyesület által szervezett vita Márki-Zay Péter, Pálinkás József és Bencsik János között a jobboldali ellenzék céljairól és jövőjéről. Az egyik fő választóvonalnak az bizonyult, hogy előbbi kettő, a Mindenki Magyarországa Mozgalom és az Új Világ Néppárt elnöke megmérettetik magukat az idén ősszel esedékes ellenzéki előválasztáson, utóbbi, a Polgári Válasz elnöke azonban kimarad belőle. 

Az összecsapást Puzsér Róbert kritikus, publicista moderálta, aki azonban a tőle megszokott módon nem maradt passzív résztvevője a beszélgetésnek. A diskurzus mintegy kétórásra tervezték, de az időkeret szűknek bizonyult, és a nézői kérdésekre már nem is maradt idő.

Kell a harmadik út?

Bevezetőjében Puzsér Róbert a politikai harmadik utasság kérdését feszegette, amelyet szerte a világban számos tengely mentén meg lehet határozni, Magyarországon azonban gyakorlatilag a Gyurcsány Ferenctől és Orbán Viktortól számított egyenlő távolság demonstrálását jelenti. Ezért arra kereste a választ, szükséges-e a betagozódás valamely nagy „politikai törzsbe”. Elsőként Pálinkás József válaszolt, aki szerint fontos, hogy ne jöjjön létre kétosztatú rendszer, ehhez álláspontja szerint differenciált pártstruktúrára van szükség. Bencsik János szerint „nem kérdés”, hogy van harmadik út, a betagozódás pedig nem szükségszerű. Ennek igazolására egy Republikon-kutatást idézett, amely alapján úgy vélte, kereslet van a harmadik utasságra, a kínálat a kérdés. Márki-Zay Péter azonban nem keres harmadik utat, mert történelmileg ezek a kísérletek szerinte nem sok sikerrel jártak.

Természetesen itt megkerülhetetlenül előkerült a Gyurcsány Ferenc és a DK politikai szerepvállalásához való hozzáállás kérdése is. Bencsik János úgy vélte, a minden ellenzékit tartalmazó „faltól falig-összefogás” hibás elképzelés, mert összességében csökkenti az ellenzék esélyét. Kudarcnak ítélte meg, hogy a Jobbiknak, az LMP-nek és a Momentumnak korábban nem sikerült karanténba zárnia a DK-t, éppen ellenkezőleg, létrejött a „Jobbik-DK-paktum.”

Hódmezővásárhely polgármestere szerint viszont Gyurcsány leváltása a baloldaliak feladata, illetve egyetértett azzal, hogy a Demokratikus Koalíció elnöke nélkül jóval könnyebb lenne a Fidesz-KDNP-kormány megbuktatása. Leszögezte ugyanakkor, hogy a „legfőbb ellenség” nem is a Fidesz, hanem maga a korrupció, ezért például nem a szocialista Tóth Csabával képzeli el a rendszerváltást.

Kormányváltás? Ellenzékváltás? Rendszerváltás?

Puzsér Róbert rákérdezett, hogy az ellenzék leváltása nélkül vajon leváltható-e a Fidesz által kiépített rendszer, mire Pálinkás József úgy felelt, hogy előbb a kormány leváltása szükséges, csak utána jöhet szóba a rendszeré. Az Új Világ Néppárt elnöke szerint a politikában kontinuitás van, amit csak véres forradalommal lehet megváltoztatni, ezért az ellenzékváltás kifejezés számára értelmezhetetlen.

A Polgári Válasz elnöke, Bencsik János viszont kategorikusan az ellenzékváltás szükségessége mellett foglalt állást. Mint fogalmazott,

a rendszernek Tóth Csaba és Rogán Antal ugyanúgy integráns része.

Emlékeztetett arra, hogy a Demokratikus Koalíció kívánalmainak megfelelően lett egyfordulós az előválasztás is, és azt firtatta, ki várja például Czeglédy Csabától az uniós pénzek tisztességes felhasználását?

A Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke úgy érvelt, hogy az összefogás sikerét éppen Hódmezővásárhely esete mutatta meg. Szemrehányást tett, amiért 2018-ban a Jobbik sehol nem lépett vissza, és emlékeztetett, hogy Bencsik János akkor még ott politizált. Úgy vélte, olyan értelemben kell ellenzékváltás, hogy ha valakinek 12 évig nem sikerült legyőznie a Fideszt, az ezután sem fogja, ráadásul állítása szerint a kormánypárt a megnövelt párttámogatásokon keresztül sokakat zsarolni is tud, ezért az ellenzék nem elég erős a „negatív propagandában”, amit ő szükségesnek tart a kormánnyal szemben. 

Bencsik János erre reagálva helytelenítette a polgármester hozzáállását, mert úgy vélekedett, sokan semmiképp nem szavaznának egy Gyurcsány Ferenc pártját is tartalmazó közös listára. Szerinte ennek elvárása csak egy lépésre van Jakab Péter Jobbik-elnök felfogásától, akinek retorikája közelít a Rákosi Mátyás-féle „aki nincs velünk, az ellenünk van” elvhez. Ezzel szemben úgy vélte, sokan vannak, akik soha nem szavaznának az ellenzéki összefogásra, a Polgári Válasz indulásával azonban a Fideszre sem.

Komolyan vehető az előválasztás?

Puzsér Róbert felvetette, hogy a pártalkuk fényében egyre nehezebben vehető komolyan az előválasztás, mert az emberek helyett így a pártok döntenek a jelöltekről.

Ez a demokratikus innováció? 

– kérdezte.

Pálinkás József szerint nem beszélhetünk demokratikus innovációról, de ha nem vesznek részt benne, úgy még komolytalanabb lesz az előválasztás. Úgy érvelt, hogy ez egy kényszer, olyan, mint egy vízilabda-meccs, ahol a felszínen csak annyit látunk, hogy a játékosok dobálják a labdát, a víz alatt azonban kőkemény birkózás, rugdosódás zajlik. 

Itt a fő probléma az, hogy a víz alatti rugdosás lassan értelmetlenné teszi magát a vízilabda-meccset

– ütötte le a feladott magas labdát Puzsér.

A publicistával egyetértve Bencsik János úgy fogalmazott, szerinte a legtöbben eleve el sem fognak menni szavazni ősszel. Úgy vélte, az „ősbűnt” akkor követték el, amikor az esetleges civil jelölteknek előírták, hogy be kell ülniük valamelyik párt frakciójába.

Hódmezővásárhely polgármestere ezzel nem értett egyet, szerinte az előválasztásnak van értelme, annak ellenére, hogy akadnak problémák, de a jelen helyzet előidézéséért is a kormányt tartja felelősnek. Itt ismételten emlékeztetett a pártok megnövelt állami támogatásán keresztül történő zsarolhatóságra, s arra, hogy bizonyos pártok egyébként ennek megfelelően működnek. Itt röviden kitért a Mi Hazánkra, amely véleménye szerint támogatottságától függetlenül csak ott indul el, ahol az a Fidesznek kedvez és az ellenzék esélyeit rontja. Emellett meglátása szerint a közgyűléseken rendszeresen a kormánypártokkal szavaznak.

Márki-Zay mindenesetre úgy vélte, az előválasztás körüli kérdéseknél nem a hitvita a döntő, hanem a matematika.

Mi lesz az elszámoltatással?

A vitán az esetleges elszámoltatás is szóba került, amelynek lehetőségét Puzsér Róbert „Tarlós István díszpolgárságának fényében” erősen megkérdőjelezte. E tekintetben Márki-Zay Péter bizonyult a legradikálisabbnak, aki szerint egyszerű többséggel is érvénytelenné kellene nyilvánítani akár a Fidesz által hozott kétharmados törvényeket is abban az esetben, ha azok a hatalomgyakorlásról szóltak. Pálinkás József helytelenítette ezt az elképzelést, mert álláspontja szerint jogilag nem megvalósítható. Az Alkotmányra minden kormánynak fel kell esküdnie, és az Európai Unió előtt is nehéz lenne megmagyarázni – érvelt. Hozzátette viszont, hogy az elszámoltatás egy jelentős részét már egyszerű többséggel is el lehetne kezdeni.

Bencsik János pedig egyenesen a polgárháború rémképét vizionálta a Márki-Zay-féle elképzelés esetére, továbbá megjegyezte, hogy a Fidesz által kiépített „mélyállam” egyébként is egy sokkal nehezebb helyzetet teremtett. Szerinte elszámoltatás csak akkor képzelhető el, ha a „másik fél” nem zsarolható.

A teljes vitáról felvétel is készült, amely ITT megtekinthető.