Harminc éve rabolták el Farkas Helgát

Az esetről az ORFK nyugalmazott rendőr ezredese, Kovács Lajos nyilatkozott a Délmagyarországnak. A nyomozó maga is hosszú évekig dolgozott az ügyön.

A gimnazista lány a végzetes napon húgával és édesanyjával Orosházán járt. Két kocsival mentek, ő egyedül vezette a sajátját. Amikor Orosházáról Szegedre tértek vissza, olajat kellett cserélnie, és egyedül maradt.

Éjszaka a szülők telefonja megcsörrent, és egy suttogó férfi – torzított hangon – ötszázezer német márkányi váltságdíjat követelt tőlük. Ez rengeteg pénz volt: nagyjából 22 millió forintnak felelt meg, miközben ekkor még bruttó hétezer forint volt a minimálbér. 

A zsaroló összesen 14 alkalommal hívta a családot, de június 30-án – miközben a váltságdíj átadásáról tárgyaltak – megszakadt vele a kapcsolat. Helga sportkocsiját később az algyői Tisza-hídnál találták meg a rendőrök.

Helga édesapja, Farkas Imre Orosházán ismert személy volt: több vendéglőt is működtetett, a fővárosban is voltak éttermei, emiatt szemelhették ki a lányt az emberrablók. Apja később újság- és tévéhirdetésekben is üzent a zsarolóknak, még a Danubius Rádióban is közöltek tőle egy hangfelvételt, de a rablók nem jelentkeztek. 

A rendőrök csak évekkel később azonosították az elkövetőket, Csapó Józsefet és Juhász Benedeket, akik közül az előbbi személyesen is ismerte Farkas Helgát. Kovács Lajosnak az ügy koronatanúja – Juhász Benedek özvegye – a férfi temetése után, 1995-ben mindent elmondott arról, amit Farkas Helga elrablásá­­ról tudott, így sikerült a nyomukra akadni. 

A két férfi már 1991-ben a nyomozók látóterébe került, és lehet, hogy emiatt szakadtak meg a telefonhívások. 

A nyomozók végül arra a következtetésre jutottak, hogy a szegedi diáklányt elrablói egy bérelt orosházi garázs szerelőaknájába zárhatták.

A holttestet Juhász segítségével Gádoros közelében egy erdőbe vitte, ahol gázolajjal leöntötték és elégették. Erre vonatkozóan azonban csak közvetett bizonyítékokat sikerült találni, így Csapó Józsefet sem emiatt ítélték el. 

A bíróságon Farkas Helga ügyében hosszas nyomozás után, 2000-ben jogerős ítélet született. Mivel a tett elkövetésének idején, 1991-ben a magyar büntetőjog még nem ismerte az emberrablás fogalmát, ezért az elkövetőt is csak más jogcímen lehetett felelősségre vonni. 

Csapó Józsefet közvetett bizonyítékok alapján, több bűncselekmény elkövetése miatt – részben Farkas Helga „személyi szabadságának társtettességben való megsértéséért” – jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélték 2000-ben a Legfelsőbb Bíróság. Azzal is megvádolták, hogy 1991-ben ő végzett Juhász Benedekkel – mivel attól tartott, hogy társa vádalkut köt, és elárulja őt –, de ezt még nem sikerült bizonyítani.

Csapó József az eljárás során mindent tagadott, és 2006-ban jó magaviselete miatt szabadult a börtönből. A híresztelések szerint utóbb Angliában vagy Írországban kezdett új életet.

Az olasz maffia lehet a háttérben 

2017-ben viszont újabb fejlemény történt az ügyben. Egy nyomozó, Palatinus Gábor bejelentette, hogy 

Ennek fényében úgy fest, hogy Csapó József és Juhász Benedek csak közvetítők voltak, és a túszejtést, valamint a gyilkosságot egy olasz bűnözőbanda hajthatta végre, amelyet egy Z.-ként (ez a férfi vezetéknevének rövidítése) emlegetett férfi vezetett. Ezt a koncepciót erősíti az is, hogy Helga autójában egy olasz lírát is találtak, valamint hogy az a fehér BMW, amely a szemtanúk szerint a diáklány autóját követte, Triesztben tűnt el végleg a hatóságok szeme elől. 

A feltételezések szerint Csapó még 1989-ben ismerkedett meg Z.-vel Németországban. Erről Fésű Péter, egy müncheni autótolvaj-banda korábbi tagja vallott végül 2011-es halála előtt. 

Farkas Helga holtteste viszont mindmáig nem került elő, meggyilkolásáért pedig senkit nem ítéltek el, hiszen Csapó József sem emiatt kapta a börtönbüntetést. Az pedig kérdéses, hogy ennyi év után megfelelő lezárást kaphat-e még az ügy.