Lukács
1 °C
14 °C

Alkotmányos puccs, nyílt zendülés, avagy kereszttűzben az Alaptörvény

D MTZ20110906002
2021.07.12. 13:56
Miközben a kormány újabb nemzeti konzultációt bonyolít és az ellenzék gőzerővel készül az őszi előválasztásokra, a politikai viták kereszttüzébe került az Alaptörvény. Négy ismert jogász vitairatában ugyanis azt ajánlja az ellenzéknek, hogy az új Országgyűlés első ülésnapján egyszerű többséggel és az Alkotmánybíróság jogkörének átvételével mondja ki az Alaptörvény semmisségét. A Kúria elnöke alkotmányos puccsot, a házelnök nyílt zendülést emleget, míg az Alkotmánybíróság elnöke zéró toleranciát hirdet a társadalmi rendet fenyegető megnyilvánulásokkal szemben. Mi folyik itt? Mire készül az ellenzék?

Négy ismert, rendszerkritikus ellenzéki jogász (Bárándy Péter, Fleck Zoltán Lengyel László és Vörös Imre) két hónappal ezelőtt Demokráciát és jogállami alkotmányosságot! címmel vitairatot tett közzé a Népszavában.

Alaptörvénytelenítés és büntető igazságtétel

A dokumentum kiindulópontként rögzíti, hogy az Orbán-kormány nem habozott parlamenti többségével nemcsak élni, de visszaélni is.

Kezdődött mindez a jogalkotási joggal való visszaéléssel, s folytatódott a jogállami alkotmányos intézmények, a fékek és ellensúlyok korlátozásával és leépítésével. Majd a jogalkotásra vonatkozó törvényes előírások figyelmen kívül hagyásával, bármiféle társadalmi vita nélkül a kormány elfogadtatta azt az Alaptörvényt, amely szimbolikusan is szakított a magyar köztársasági hagyománnyal, ami a demokratikus hatalomgyakorlással és hatalommegosztással fonódott össze.

A szerzők szerint a kormányzat – az Alkotmánybíróság kezdeti ellenállását legyűrve – tíz év alatt kilenc alaptörvény-ellenes módosítással önkényessé, bizonytalanná és kiszámíthatatlanná tette az alkotmányosságot, ezzel előállítva az „alkotmányon belüli alkotmányellenesség”, a „törvényes törvénytelenség” rendszerét. Bárándy és három szerzőtársa állítja, hogy mára a teljes jog- és intézményrendszer javíthatatlanná vált, ezért alkotmányos jogállami rendszerváltásra van szükség.

A vitairat szerzői

Bárándy Péter (72) ügyvéd, a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere 2002-től 2004-ig. A neve felmerült 2005-ben az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként, majd 2006-ban jelölték a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének, azonban nem őt választották meg.

Fleck Zoltán (55) egyetemi tanár, az ELTE jog- és társadalomelméleti tanszékének vezetője, aki többek közt a jogállam működésének kérdéseit kutatja, A maffiaállam joga címmel 2013-ban írt tanulmányt a Magyar Bálint által szerkesztett, Magyar polip című kötetbe.

Lengyel László (70) jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE Politikatudományi Intézetének docense, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója. Egyik fő kutatási területe a magyar politikai rendszer. Több mint húsz könyve jelent meg.

Vörös Imre (76) volt alkotmánybíró, akadémikus. Kutatási területe a versenyjog, az európai jog és az alkotmányjog. Idén tanulmányt írt a Különleges jogrend katonákkal – mindörökké? címmel, valamint könyve jelent meg Államcsínytevők címmel.

A négy jogász úgy látja, hogy az egyesült demokratikus ellenzéknek, a szakmai és egyéb civil köröknek az alkotmányos jogállami rendszerváltáshoz már most hozzá kell kezdeniük, mert a választások után nem lesznek képesek hitelesen és hatékonyan kormányozni, törvényes hatalmukkal élni.

Szerintük az új Országgyűlésnek már az első ülésnapján három alapvető döntést meg kell hoznia:

  1. határozatot az új, negyedik köztársaság kikiáltásáról, arról, hogy Magyarország európai, demokratikus, jogállami köztársaság;
  2. megállapítani az Alaptörvény és az önkényuralmat kirívóan biztosító törvényi rendelkezések alkotmányellenességét és semmisségét;
  3. elrendelni a jogrendszer egészének haladéktalan felülvizsgálatát annak érdekében, hogy hatályos jogszabályok ne akadályozhassák az alkotmányos jogállam kialakítását. Az Országgyűlés a választás révén kapott felhatalmazása alapján, egyszerű többséggel, szűk tárgyi körben, az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdése sérelme – a közhatalom kizárólagos birtoklására törekvés tilalma, mint általános érvényű szabály – okán kimondja az Alaptörvény semmisségét.

Alaptörvény C) cikk

(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.

A röpirat szerzői – akik külön is hangsúlyozzák, hogy nem politikai bosszút akarnak – büntető igazságtételt is sürgetnek. Mint írják,

ha a törvényes bíróság bűnösnek találja és elítéli az ország leggazdagabb emberét vagy korábbi miniszterelnökét, bármely miniszterét, akkor nem a vállalkozót vagy a politikust ítéli el, hanem a bűncselekmények elkövetőit.

Kis János az eljárási szabályok megsértéséről

Az unortodox vitairat egyes tételmondatait a baloldalon sem fogadta egyöntetű helyeslés. Kis János filozófus, az SZDSZ első elnöke cikkében a koncepció lényegével egyetértett ugyan, de a részleteket illetően már nem minden javaslatát osztotta. 

A liberális filozófus szerint tudniillik

az eljárási szabályok megsértésével az új Országgyűlés mindjárt azokat a jogállami normákat is megsértené, melyek uralmát helyre kívánja állítani! Ez pedig a születő demokrácián már keletkezése pillanatában sötét foltot ejtene.

Továbbá a határozatot nem csak meg kell szavazni, hanem érvényre is kell juttatni. El kell érni ugyanis, hogy az állampolgárok elfogadják, a közhatalmi szervek pedig végrehajtsák a rendelkezéseit.

Nem beszélve arról – folytatta –, hogy a Fidesz-frakció az Alkotmánybírósághoz fordulna, a bírák pedig eljárási alkotmányellenesség címén megsemmisítenék az Országgyűlés valamennyi döntését, beleértve a menesztésüket is, és akkor nyitott a kérdés, hogy melyik határozat kerekedik felül, a parlamenti többségé vagy a bírói testületé.

Mindazonáltal Kis János optimistán fejezte be gondolatmenetét, azt állítva, hogy

a közös alkotmányozás napja hamarabb fog eljönni, ha nem próbálunk egyoldalú alkotmányozással elébe vágni – és a végtelen messzeségbe vész, ha úgy akarunk szakítani a Fidesz-uralommal, hogy követjük a Fideszt az egyoldalú alkotmányozás kísérletében.

„Az ellenzék retorikája szintet lépett”

Az ellenzéki pártok vezetői egyelőre kivárnak, hiszen nyilvánosan még nem tették le voksukat a vitairat mellett, igaz, ellene sem. Ugyanakkor három alkotmányos intézmény vezetője az elmúlt napokban már egyértelművé tette az álláspontját.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke június 17-én, a Szegedi Tudományegyetem által szervezett Nemzet, Közösség, Kisebbség, Identitás: A nemzeti alkotmánybíróságok szerepe és aktivizmusa az alkotmányos identitás védelmében elnevezésű online konferencián kijelentette, hogy aki manapság a társadalmi béke és a közrend elsődleges garanciáját, jelesül az Alaptörvényt kívánja alkotmányellenes eszközökkel ignorálni, kiiktatni, megsemmisíteni, az a demokratikus párbeszéd keretein kívül helyezi magát.

Az ilyen, egyértelműen alkotmányellenes és a társadalmi rendet fenyegető megnyilvánulásokkal szemben az Alkotmánybíróság mint az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve csakis a zéró tolerancia elvét tarthatja érvényesítendőnek. Az Alkotmánybíróság – mint eddig is – minden alkotmányos eszközzel a legmesszebb menőkig él, és élni is fog annak érdekében, hogy megvédje a társadalmi békét, a polgárok és társadalmi szervezeteik alapvető jogait, személyi és vagyoni biztonságát.

Varga Zs. András, a Kúria elnöke az Értékek és intézmények a tízéves alaptörvényben című június 25-i konferencián pedig arról beszélt, hogy „alkotmányos puccs megtervezése folyik”, az Alaptörvény „megtörése” pedig a szuverén magyar állam megtörését jelentené. 

A bírósági vezető szerint az Alaptörvényt védelmezni kell a támadásokkal szemben. A jogállam, a hatalommegosztás érték, de ha „bűnöző szervezetek” kezébe kerül, az államnak és a jognak fel kell lépnie ellene.

A legkeményebben Kövér László, az Országgyűlés elnöke fogalmazott, aki a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, július 11-én aláhúzta: az ellenzék retorikája és politikája is szintet lépett azzal, hogy

gyakorlatilag nyílt zendülést hirdettek meg az alkotmányos renddel szemben.

A házelnök ennek kapcsán a 20. századi történelem és azon belül is a Tanácsköztársaság történetének tanulmányozását ajánlotta az ellenzéki képviselőknek, majd kijelentette: „a 133 nap után jött a 134.”.

Kövér László szerint téves következtetést vontak le az ellenzéki képviselők „a volt kommunista nómenklatúrából származó tagjaikkal együtt” abból, hogy 1989–90-ben és 1994 között „semmiféle számonkérés, retorzió nem történt azokkal szemben, akik a diktatúrát addig a nemzet ellen fenntartották”.

„Téves az a hiedelem, hogy ez mindig így lesz” – jelentette ki az Országgyűlés elnöke, majd hozzátette: téves az a hiedelem, hogy a magyar többség megint eltűri „egy terrorista kisebbség randalírozását ebben az országban”.

(Borítókép: A Magyar Közlönyt nézegeti egy érdeklődő az alaptörvény asztalánál a II. kerületi önkormányzat okmányirodájában 2011. szeptember 6-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)