Alkotmánybíróságon támadják a védettségi igazolványt
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
- Káoszról számolt be a bombariadó miatt megszakadt fővárosi buli egyik résztvevője az Indexnek
- Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
Az elmúlt két hónapban nagyszámú alkotmányjogi panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz, amelyben az indítványozók a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet védettségi igazolvánnyal összefüggő egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték – adta hírül a testület a honlapján.
Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint az alkotmányjogi panaszok túlnyomó részének azonos a szövege, és az ügyeket ez alapján több csoportra osztották. Az ügyben eljáró öttagú tanács, amelyet Juhász Imre vezet, míg tagja Czine Ágnes, Horváth Attila, Juhász Miklós és Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke is, az ügyrend alapján a hasonló vagy megegyező tartalmú indítványokat egyesítette.
A testület azt is tudatta, hogy az öttagú tanács az egyesített alkotmányjogi panaszt befogadta, és megkezdte az érdemi vizsgálatot. A döntést várhatóan a nyári ítélkezési szünet után, azaz valamikor augusztus 27-e után hozzák meg.
Állásfoglalás a kötelező védőoltásokról
Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban a kötelező védőoltások kapcsán hangsúlyozta, hogy „az alkotmánybírósági eljárás során nem kérdőjelezhető meg, hogy a védőoltások [...] az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják. Tehát egyfelől az egyént [...] védik a fertőzéstől, másfelől az egész társadalmat a járványok megjelenésétől”. Rámutatott arra is, hogy „a védőoltások az érintett egyén és a társadalom többi tagjának egészségét védik”; továbbá a gyermekközösségek tagjainak érdekük fűződik ahhoz, hogy „a közösség tagjai minél nagyobb számban legyenek immunizáltak”. Vagyis a 39/2007. (VI. 20.) AB határozat és a 3080/2019. (IV. 17.) AB határozat is megkérdőjelezhetetlen elvként kezeli, hogy a védőoltások nem kizárólag az oltott személy, hanem az egész társadalom, az érintett közösség védelmét szolgálják.
Ami a konkrét ügycsoportot illeti, az indítványozók a 484/2020-as kormányrendeletnek azokat a rendelkezéseit támadták meg az Alkotmánybíróságon, amelyek a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti hatósági igazolvánnyal (védettségi igazolvánnyal) rendelkezők számára – az azzal nem rendelkező személyekhez képest – többlet jogosítványokat adnak.
Az indítványozók szerint a kormányrendelet tartósan fennálló és súlyos alapjogsérelmet okoz azok számára, akik nem rendelkeznek védettségi igazolvánnyal.
A kifogásolt rendelkezések – az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdésében ütköző módon – hátrányosan megkülönböztetik azokat, akik az egészségügyi kockázatok miatt hozott döntésük alapján nem rendelkeznek védettségi igazolvánnyal. A megkülönböztetés a panaszosok szerint nem alapul szükséges, arányos és ésszerű alkotmányos indokon, különös tekintettel arra, hogy az oltási protokoll szerinti védettség kialakulását megelőzően kiadott védettségi igazolvány nem garantálja a védettség tényleges kialakulását azoknál sem, akik a kormányrendelet szerinti védettségüket igazolni tudják.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
