Jó nagyot bukott a Facebook: Toroczkai jött, látott, győzött?

Toroczkai László 2020-ban jelentette be, hogy személyiségi jogi pert indított a legnagyobb közösségi oldalt működtető társaság ellen. Az eljárásban százmillió forintos kártérítést követelt a cégtől, mert az a 2019-es európai parlamenti választás hajrájában törölte a 207 ezer ember által követett Facebook-profilját, egyben megsértette jó hírnevét azzal, hogy őt „veszélyes személynek” nyilvánította. (Ez praktikusan azt jelenti, hogy a Facebook azzal büntette a jobboldali politikust, hogy ha bárki beírja egy posztba a nevét, olyan értesítést kap a Facebooktól, hogy Toroczkai László egy veszélyes személy – a szerk.)

A pártelnök korábban azt mondta, hogy ebbe a kategóriába terroristákat, tömeg- és sorozatgyilkosokat, emberkereskedőket sorolnak, ami – egy parlamenti és önkormányzati képviselettel rendelkező párt elnökeként – különösen sértő rá nézve.

Toroczkai László az elsőfokú ítélet után az Azonnalinak arról beszélt, hogy

ha nem történik fellebbezés, akkor a Facebooknak újabb 15 napon belül kell visszaállítani a letiltáskor 207 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalát – ha ez nem történik meg, akkor a 16. napon uniós végrehajtást kezdeményez.

A lapnak adott nyilatkozatában Ásotthalom polgármestere azt mondta, hogy magánemberként rendkívül jól meglenne a Facebook nélkül, de mint politikus, nem tud létezni nélküle. Ahogy fogalmazott:

Egy egyszerű falunapot sem tudok meghirdetni.

Toroczkai László szerint a Facebook-tiltás hátrányos helyzetbe hozta őt és pártját is, hiszen politikai riválisai óriási előnybe kerültek a Mi Hazánkkal szemben.

Cikkünk megjelenése után a Szegedi Törvényszék az alábbiak közlésére kérte lapunkat: 

A Szegedi Törvényszéken Toroczkai László felperes – Facebook Ireland Limited alperes ellen személyiségvédelmi igény érvényesítése iránt indított polgári peres eljárásban nem született elsőfokú ítélet. Az ügyben az elsőfokú bíróság bírósági meghagyást bocsátott ki. A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 181.§ (1) bekezdése szerint, ha az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztését elmulasztja és  beszámítást tartalmazó iratot sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság visszautasítja, a bíróság hivatalból, tárgyaláson kívül, az alperest a vele közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye.

Az alperes az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet, a bírósági meghagyással szemben ellentmondást és az eljárás megszüntetése iránti kérelmet terjesztett elő, melynek elbírálása folyamatban van.