Krisztina
18 °C
24 °C

Jön az Európai Bizottság jogállamisági jelentése, a civilek lépéseket várnak

GettyImages-1227574496
2021.07.20. 11:41
Vera Jourová és Didier Reynders uniós biztosok ma délután sajtótájékoztatót tartanak, várhatóan ezt követően hozzák nyilvánosságra az Európai Bizottság 2020-ról szóló jogállamisági jelentését.

Nyolc magyar civil szervezet – az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország – az Indexnek is megküldött közös közleményben tudatta, hogy együttműködésben válaszolt az Európa Bizottság kérdéseire. Felhívták a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság a jogállamisági jelentés elkészítése során nemcsak a tagállamoktól származó információkat veszi figyelembe, hanem meghallgatja a civil szervezeteket, és az újságírók vagy akár a bírók is elmondhatják véleményüket.

Ezzel a lehetőséggel élt közösen a nyolc civil szervezet. Közleményükben emlékeztetnek arra, hogy már a 2019-ről szóló jogállamisági jelentés is súlyos problémákat azonosított Magyarország esetében. Álláspontjuk szerint „a kormány jogállamiságot sértő tavalyi lépései fényében meglepő lenne, ha idén más lenne az összkép”.

A nyolcak bíznak abban, hogy idén ajánlásokat is megfogalmaz majd az Európai Bizottság a jelentésben, és a problémák beazonosítását konkrét lépések követik. Ugyanakkor kritikákat is megfogalmaztak a jelentés elkészítésének folyamatával szemben.

Többek között azt kifogásolták, hogy

  • a magyar kormány által benyújtott országjelentés nem volt megismerhető előzetesen, azt sem az Európai Bizottság, sem a kormány nem hozta nyilvánosságra, így az állampolgárok beadványaikban nem tudtak reagálni az abban foglaltakra.
  • A jelentés elkészítése során a civil szervezeteknek és az állampolgároknak idén is egy előre meghatározott, minden tagállam esetében azonos kérdéssorra kellett választ adniuk, kérdésenként előre meghatározott terjedelemben. Ez nem teszi lehetővé azt, hogy a válaszadók megfelelő mélységben foglalkozzanak az adott országra specifikus jogállamisági problémákkal. Magyarország esetében nem volt mód például a tudomány szabadságával és az egyetemi autonómiával kapcsolatos problémák bemutatására, és nem vonatkozott külön kérdés arra sem, hogy mennyiben hajtja végre az adott tagállam a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága ítéleteit, noha a kormány szerintük ezt is folyamatosan szabotálja.

A nyolc civil szervezet szerint részben a fentieknek tudható be, hogy

ugyan a 2019-re vonatkozó jelentés minden vizsgált területen a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarország kapcsán, mégis kimaradtak belőle fontos, rendszerszintű problémák, mint például a közszolgálati média kormányzati megszállása vagy az Alkotmánybíróság függetlenségének felszámolása.

Sok jelzett probléma esetében

hiányzott a kontextus, a jogállamiság lerombolására tett, 2019 előtti lépések bemutatása és értékelése, így pedig valós mélységük nem volt megérthető a magyar helyzetet nem ismerőknek.

Ahogy a jelentés megjelenése után több szakértő is jelezte,

a jelentés nem mutatta meg megfelelően az összefüggéseket, és elmulasztotta annak világos kimondását is, hogy Magyarországon a jogállamisággal kapcsolatos problémák strukturálisak és rendszerszintűek.

Fájó hiányosságnak nevezték a civil szervezetek azt, hogy az Európai Bizottság nem tett konkrét ajánlásokat a kormányoknak, ami megnehezíti majd annak az értékelését is, hogy mennyiben orvosolták az egyes tagállamok a tavalyi jelentésben jelzett jogállamisági problémákat.

A nyolcak szerint a jogállamisági jelentés középtávon valóban hozzájárulhat az igazságszolgáltatás függetlenségének, a korrupció elleni keretrendszernek, a média sokszínűségének, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének megerősítéséhez az Európai Unió tagállamaiban.

Ehhez azonban szükség lesz arra is, hogy az Európai Bizottság – figyelembe véve a szakértők és a civil szervezetek jelzéseit – orvosolja az első jelentések gyerekbetegségeit. Emellett a bizottságnak a jelentés megállapításait fel kell használnia arra is, hogy konkrét lépéseket tegyen az uniós jognak való megfelelés kikényszerítése érdekében, akár kötelezettségszegési eljárások, akár más, uniós jogállamisági mechanizmusok formájában.

(Borítókép: Vera Jourová és Didier Reynders. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images)