Megfigyelések és lehallgatások, avagy a titkos adatszerzés buktatói

Az állami szervek titkos tevékenysége, különösen a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos eljárása az elmúlt évtizedekben többször is a kritikák kereszttüzébe került. Természetesen más eljárás, más jogi környezet jellemzi a demokratikus jogállamok titkosszolgálati tevékenységét, mint a diktatórikus államokét. Utóbbiak esetében szinte teljes egészében hiányzik vagy nem működik a demokratikus kontroll.

Engedélyezés, eljárás, ellenőrzés

A 20. század végén születtek meg a demokratikus jogállamokban a titkos információgyűjtés engedélyezését, eljárásait, és egyúttal szigorú ellenőrzését is rögzítő jogszabályok, ahogy az Európai Unió Tanácsa is 1995-ben adta ki a jogszerű telefon-lehallgatásról szóló állásfoglalását.

A legtöbb európai országhoz hasonlóan nálunk is elkülönítve szabályozzák a nemzetbiztonsági és a bűnüldözési céllal végzett titkos információgyűjtés szabályait:

• előbbi a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben,
• utóbbi a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben lett lefektetve.

Vagyis a hatályos jogi szabályozás megkülönbözteti a nemzetbiztonsági és a bűnüldözési célú titkos információgyűjtést. Közös vonása mindkét típusú titkos információgyűjtésnek, hogy a magánszférát csekélyebb mértékben sértő információgyűjtésekhez – mint például a híváslista lekérése, az illető magánlakáson kívüli beszélgetésének lehallgatása – elegendő az eljárást végző intézményen belüli engedélyezési eljárás, azonban az illető magánlakásába is behatoló módszerek esetén már külső engedélyhez kötött az eljárás megindítása.

Nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés

Nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést – az igazságügyi miniszter engedélye alapján – csak az arra jogosult szervek folytathatnak. Hazánk nemzetbiztonsági szolgálatai:

• az Információs Hivatal,
• az Alkotmányvédelmi Hivatal,
• a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
• a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint
• a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ.

Ezek a szervek titkos információgyűjtést végezhetnek

• nemzetbiztonságot veszélyeztető,
• külföldi szervezett bűnözéssel kapcsolatos információk megszerzése,
• az alkotmányos rend védelme,
• személyek védelme,
• állam elleni bűncselekmények felderítése,
• külföldi kémtevékenység elhárítása vagy honvédelmi érdekből, vagy
• úgynevezett C típusú nemzetbiztonsági átvilágítás céljából.

Ugyancsak elkülönül a titkos információgyűjtéstől a terrorizmust elhárító titkos információgyűjtés, ugyanis ezt a tevékenységet a 2010-ben felállított Terrorelhárítási Központ (TEK) végzi, ami a rendőrségtől szervezetileg elkülönül, de szintén a belügyminiszter irányítása alá tartozik.

Milyen konkrét cselekményeket takar a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés? Nos, az igazságügyi miniszter engedélye alapján a nemzetbiztonsági szolgálatok

1. lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, járművet, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyat titokban átkutathatják, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,
2. a lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve járművön történteket titokban technikai eszközzel megfigyelhetik és rögzíthetik, illetve az ehhez szükséges technikai eszközt az alkalmazás helyén elhelyezhetik,
3. postai küldeményt vagy beazonosítható személyhez kötött egyéb zárt küldeményt titokban felbonthatnak, annak tartalmát megismerhetik, ellenőrizhetik és rögzíthetik,
4. elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban megismerhetik és rögzíthetik,
5. információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, illetve a szükséges technikai eszközt lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, járműben, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyban elhelyezhetik.

Idén április közepéig például 499 esetben kaptak engedélyt a titkosszolgálatok, hogy valakit a tudta és beleegyezése nélkül megfigyeljenek, lehallgassanak, a lakását titokban átkutassák, vagy leveleit elolvassák.

Bűnüldözési célú titkos adatszerzés

A bűnüldözési célú titkos adatszerzésre a rendőrségen kívül az ügyészség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult. A titkos adatszerzést ügyészi indítványra a nyomozási bíró rendeli el legfeljebb kilencven napra, ami egyszer további kilencven napra meghosszabbítható. Az ügyész jogosult önállóan legfeljebb 72 órára elrendelni a titkos adatszerzést halaszthatatlan esetben, de ezzel egyidejűleg elő kell terjeszteni a bírói engedély iránti kérelmet is.

Bátki Pál büntető ügyvéd szerint bírói engedély nélkül épülhet be a fedett nyomozó például egy magáncégbe alkalmazottként, vagy egy bűnszervezetbe. De követhet személyeket, gépkocsikat, szállítmányokat, és ennek során még képet és hangot is rögzíthet. Bírói engedély nélkül még telefon-lehallgatást is lehet végezni, amennyiben erre a hívásban részt vevő sértett engedélyt ad. Ugyancsak nem kell bírói engedély az álvásárlásokhoz, vagy az elfogáshoz szükséges csapda állításához sem. Ezzel szemben bírói engedély szükséges

• magánlakás titkos átkutatására és az észleltek technikai eszközzel történő rögzítésére,
• magánlakásban történtek technikai eszközök segítségével történő megfigyelésére,
• postai küldemény felbontására,
• a telefon-lehallgatásra, vagy más hírközlési eszköz (skype, viber) lehallgatására, vagy
• sms-ek, e-mailek titokban történő rögzítésére.

Az engedélyező bíró személye is szigorúan titkos

A titkos adatszerzést a legtöbb esetben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hajtja végre. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény alapján a távközlési szolgáltatást végzők a titkos adatszerzésre feljogosított szervekkel kötelesek együttműködni és az eszközök és módszerek alkalmazási feltételeit biztosítani.

A részletszabályokat pedig az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjéről szóló 180/2004. (V. 26.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet egyebek közt kimondja, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató az általa biztosított előfizetői és felhasználói hozzáférések, működtetett elektronikus hírközlő hálózat, illetőleg nyújtott szolgáltatások tekintetében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kérésére köteles megadni mindazokat az adatokat, információkat, amelyek a titkos információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazásához és egyéb feltételeinek meghatározásához, valamint a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos feladatok ellátásához szükségesek.

A bűnüldözési célú titkos adatszerzésre irányuló bírói engedélyt a nyomozó hatóság a székhelye szerint illetékes törvényszék elnöke által kijelölt helyi bíróságon terjeszti elő. A megfelelő bíró elnöki kijelölésére azért van szükség, mert a lehallgatási anyagok nyílttá tételük, bizonyítékként történő felhasználásuk előtt szigorúan titkosnak minősülnek, ezért csak titkos adatkezelésre alkalmasnak minősített személy járhat el ilyen ügyekben. Már az engedélyező bíró személye is szigorúan titkos adat, így az engedélyező végzés sem nyilvános. Ezért a törvényszék elnöke igazolja írásban, hogy a bizonyíték beszerzését a bíróság megfelelő eljárásban engedélyezte.

Míg a bűnüldözési célú titkos adatgyűjtés esetén a nyomozás szempontjából érdektelen adatokat nyolc napon belül meg kell semmisíteni, hasonló kötelezettséget a jogszabály a nemzetbiztonsági célú eljárásnál nem ír elő. Az igazságügyi miniszter engedélyező eljárása felett az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága, illetve az ombudsman jogosult ellenőrzést gyakorolni, jóllehet ez idáig még egyik szerv sem élt erre irányuló jogosítványaival.

Borítókép: Németh Sz. Péter / Index)